Laura bel�pett szob�j�ba. Mikor k�r�ln�zett l�tta, hogy semmi nem v�ltozott. Azt viszont furcs�llta, hogy Katharina L�wenstein, vagyis Kaja nincs ott, de m�g csak nem is �dv�z�lte �t. Miut�n jobban megvizsg�lta a szob�t, �szrevette, hogy bar�tn�je holmijait sem tal�lja sehol. Laura �gy�n viszont egy lev�l hevert. A l�ny le�lt �s felbontotta a bor�t�kot. Az �zeneten l�tszott, hogy aki �rta nagyon kapkodott.

Kedves Laura!

Sajn�lom, hogy m�r nem tal�lkozhatunk, mikor visszat�rsz Aventerr�r�l. „Kedves” sz�leim be�rattak egy hamburgi le�nyiskol�ba. �gy gondolt�k, hogy Ravenstein m�r nem a legjobb hely sz�momra. Gyorsan le�rom mi is t�rt�nt val�j�ban.

Ma reggel megjelentek �s k�z�lt�k velem, hogy pakoljam �ssze a cuccaimat. Mikor megk�rdeztem, hogy mi�rt, akkor mondt�k el nekem ezt a sz�rny� h�rt. M�st nem tudtam csin�lni, mert ugye nem szeg�lhet�nk ellen a sz�l�knek. A kocsiban der�lt ki, hogy nagyon sok gyereket vittek el a sulib�l. Gondolom tudod mi�rt, ezt nem kell r�szleteznem.

Most t�bbre nincs id�m. Telefonon mindenk�pp felh�vlak. Nagyon fogsz hi�nyozni.

Kaja

Laura, miut�n elolvasta a levelet, megkereste telefonj�t �s r�gt�n bar�tn�je sz�m�t t�rcs�zta. Ekkor m�r biztos volt benne, hogy ezen a napon m�g nem fog bemenni egy tan�r�ra sem.

Mary Morgain vid�man l�pett be a kilencedik oszt�ly term�be. Biztos volt benne, hogy egy remek �r�t fog tartani, mivel az oszt�ly a kedvencei k�z� tartozott. Els� pillanatban l�tta, hogy valami nem stimmel a gyerekekkel. Az oszt�ly k�t csoportra oszlott, a terem k�t k�l�nb�z� sark�ban �lltak, �sszedugt�k a fej�ket. Amikor a tan�rn� meg�rkezett mindenki a hely�re ment, de a ny�zsg�s nem m�lt el. Mary lerakta az asztalra k�nyveit �s k�r�ln�zett. Egyb�l szemet sz�rt neki egy di�k, aki sapk�ban, asztalra feltett l�bakkal �lt. Meg akarta sz�l�tani, de r�j�tt, hogy nem tudja, hogy ki az. K�rben�zett �s �gy l�tta, hogy mindenki a hely�n �l… vagyis csak egy idegen lehetett.

-Nincs �prilis elseje…- kezdte. - … �s nincs semmilyen olyan alkalom, hogy engem megtr�f�ljatok. – itt egy kis sz�netet tartott, csak a hat�s kedv��rt. – Akkor mondj�tok meg nekem, ki az, aki ott h�tul �l!

Meglepet�s�re a h�tul �l� l�ny hangon sz�lalt meg, �s m�g furcs�bb volt, hogy a hang ismer�s volt sz�m�ra.

-Ezt tal�lja ki a tan�rn�!

Mary, j� tan�r l�v�n belement a j�t�kba.

-Seg�ts�get k�rek!

A l�ny levette a sapk�t �s fel�llt. Hossz�, barna haja a v�ll�ra omlott, barna szeme vid�man csillogott.

-Chris? Komolyan te vagy az? – k�rdezte csod�lkozva. – Nem hiszek a szememnek. Tudja valaki, hogy itt vagy?

-Az oszt�ly. – t�rta sz�t a karj�t a l�ny.

Az oszt�ly meglepetten figyelte a tan�rn� reag�l�s�t. Senki sem gondolt r�, hogy Mary Morgain ennyire �r�lni fog Chrisnek. Arra pedig m�r t�nyleg senki sem gondolt, ami ezut�n k�vetkezett.

-Azt hiszem a mai �r�t befejezt�k. – sz�lt �s megfogta a holmij�t. – Maradjatok csendben, Chris, te, pedig gyere velem.

Chris odament a tan�rn� mell�, az oszt�lyon halk suttog�s futott v�gig. Mindenki azt tal�lgatta, hogy mi lesz most a l�ny sorsa.