Ahogy Yannik meg�rkezett a r�gi templom romjaihoz, a turist�k elt�ntek. Az �hs�g val�sz�n�leg visszahajtotta �ket a sz�ll�sukra, ahol �tel �s �gy v�rt r�juk. Az es� is esni kezdett. Egy felh� �rny�ka lassan k�szott fel a r�gi falon �s hom�lyos s�t�ts�gbe burkolta. A sk�t �ri�s feny�k, amik h�tul emelkedtek, olyanok voltak, mint egy idegen, fenyeget� vil�gb�l n�zegettek volna.

Yannik akaratlanul is meg�llt, �s r�n�zett a k� v�zk�p�re, amik az �rny�kban voltak. Mozdulatlanul �lltak az �llv�nyukon �s a fi�ra b�multak – arr�l, hogy egy titkot rejtegettek, arr�l fogalma sem volt.

Yannik m�r �pp indulni akart, amikor hirtelen mozg�st vett �szre a szeme sark�b�l. Nemsok�ra r�j�tt, ki az: m�r megint Randy Rabid! A fi� gy�l�lettel ragyog� szemmel n�zett Yannikra.

-Itt vagy v�gre, de nyomorult szagl�sz�! – mondta reszel�s hangon. – Nemsok�ra megtanulod, hogy nem lehet b�ntetlen�l ut�nam k�mkedni. – A k�t v�zk�p� k�z� l�pett, megfogta a nyakukat, majd felemelte a karj�t �s r�mutatott a k�t k�sz�rnyre. - Aschtarar ut tramixum! – ki�ltott, azt�n �jra - Aschtarar ut tramixum!

Hab�r Yannik m�g sosem hallotta a fekete m�gus s�t�t var�zslat�t, r�gt�n meg�rtette, mit akar mondani: „�bredjetek �s �lj�tek meg!”. Laura mes�lte egyszer neki, hogy Syrin, a feketem�gusn� ezekkel a szavakkal nemcsak egy lemurt keltett �letre, hanem egy eg�sz sereg szellemlovagot is.

A b�v�s var�zslat ism�t a k�v�nt hat�st hozta: a f�rtelmes sz�rnyek megmozdultak, �s let�rt�k karmaikat az �llv�nyr�l. Azt�n kit�rt�k denev�rsz�rnyaikat, el�re-h�tra mozgatt�k fej�ket, rekedt ki�lt�sokat hallattak, amik v�rszomjas hi�n�k nevet�s�re hasonl�tottak.

-Tramixum! Tramixum! – ki�ltotta Randy. Azt�n megfordult �s Yannikra mutatott. - Tramixum! – �v�lt�tte, mint egy �r�lt, arca eltorult �s hat�rtalan gy�l�let l�tszott rajta. - Tramixum!

A v�zk�p�k azonnal lem�sztak a talapzatukr�l, �s Yannikra ugrottak, mintha egy katapult dobta volna ki �ket.

(242-243. oldal)