Irodan kin�zett az ablakon, egyenesen abba az ir�nyba, ahol haz�j�t sejtette.

-Azonnal indulnom kell. – sz�lt halkan. H�l�san n�zett Elysionra. – K�sz�n�k sz�pen mindent. Elk�s�rem Morwen�t ap�mhoz. H�tha tud rajta seg�teni. Ranek! – fordult a fi�hoz. – Meg kell keresned Salin�t! Most sz�ks�gem van r�. – majd kedvesen Ranekra mosolygott �s a f�l�be s�gta: - �s neked is!

Irodan ezut�n Alienorra �s Alarikra n�zett.

-J� volt �jra l�tni titeket, de most mennem kell.

-M�g egyszer k�sz�n�m. – sz�lt a fi�.

-Nincs mit. – meg�lelt�k egym�s, majd Irodan Alienor el� l�pett.

-Nagyon j� volt a k�z�s kalandunk, de most… - nem fejezte be mondat�t. Meg�lelte a l�nyt is, majd Morwena el� l�pett:

-Indulhatunk?

-Term�szetesen. Ap�dnak nagy sz�ks�ge van r�nk.

Az utat hamar megtett�k, b�r mire Tirlosba �rtek a lovak �s a lovasok is elf�radtak. Irodan felvezette Morwen�t a tr�nterembe, ahol m�r v�rta �ket anyja.

-Hol van Rover? – k�rdezte r�gt�n Morwena.

-A szob�j�ban. Ugye, nem kell megmutatnom? – mondta Eileen.

-Nem, tudom merre van. Maradjatok itt!

Morwena gyorsan kiment a szob�b�l, anya �s fia viszont a tr�nteremben maradtak. Eileen odal�pett Irodanhez �s hosszan meg�lelte fi�t.

-Ne haragudj… - sz�lt Irodan. Hangj�ban szomor�s�g hallatszott.

Eileen elengedte fi�t �s meglepetten n�zett r�.

-Mi�rt kellene haragudnom?

-Elvesztettem Salin�t. Az �n hib�m, ha b�rmi t�rt�nt vele.

-Dehogy a te hib�d, Irodan. Ott volt m�sik k�t katona is. Ha h�rman nem tudt�tok megmenteni, akkor…

Eileen nem tudta befejezni a mondat�t, mivel egy k�vet l�pett be a terembe.

-�rn�m, levelet hoztam a l�ny�t�l.

-Salina? – k�rdezte k�nnyes szemmel a kir�lyn�. Remeg� k�zzel vette el a pap�rt �s kibontotta. Hangosan felolvasta a levelet, hogy Irodan is megtudja mi �ll benne. Mosolyt er�ltett arc�ra �s �gy fordult Irodanhez:

-L�tod, a h�god j�l van. Ne em�szd emiatt magad.

-De hozz�ment ahhoz a… - Irodan nem tal�lt megfelel� szavakat Erton herceg le�r�s�ra. – Salina nem lesz boldog azzal az emberrel.

-Nem a boldogs�g a l�nyeg! K�rlek Irodan ne nehez�tsd meg most a helyzetet.

-Ne haragudj. – sz�lt halkan Irodan.

Ek�zben Morwena le�rt a sebes�lt kir�lyhoz. Odal�pett az �gyhoz �s megvizsg�lta Rovert. A sebe m�r nagyon cs�nya volt, kezdett elfert�z�dni.

-A sok �r�lt…nem tudja mit kell tenni… - morogta mag�ban a gy�gy�t�. K�zben Rover lassan kinyitotta a szem�t.

-Ne… - suttogta alig hallhat�an. – Nem kell �jabb…nem akarok semmit.

Rover l�zas volt, �ssze-vissza besz�lt. Morwena vizes borogat�st tett a f�rfira �s elkezdett f�zni egy l�zcsillap�t� te�t. K�zben a kir�ly tov�bb folytatta:

-Irodan. Vele akarok besz�lni! H�vj�tok ide!

Morwena k�r�ln�zett. Egyed�l volt szob�ban. M�r az els� pillanatban tudta, hogy Rover kir�lyt nem tudja megmenteni. �pp ez�rt, mikor a kir�ly a fi�t h�vta, r�gt�n kin�zett a folyos�ra. Ott k�t katona �llt.

-H�vj�tok ide Irodant! A tr�nteremben van.