Nikodemus gazda nem t�vedett. M�snap Laura elj�tt a tany�ra. De nem lovagolt sok�ig. Egy f�l �ra sem telt el az�ta, hogy kilovagolt, mikor Alarik megl�tta, hogy �jra az ist�ll� fel� �get.

Bevezette Sz�lvihart a bokszba, �s gondterhelten le�lt az ajt�ban.

Alarik a szomsz�dos bokszb�l kihajolva k�sz�nt�tte �t.

- Ma nem volt�l valami kitart�!

- Szia Alarik! – felelte Laura. �r�lt, hogy l�tta a fi�t, akinek a jelenl�te mindig hat�rtalan meghitts�get �s bizalmat keltett benne.

Cs�mcsi egyb�l a v�ll�n termett, �s nyalogatni kezdte az arc�t. Eg�sz addig nem hagyta abba a k�rlel� s�pol�st, am�g Alarik nem k�z�lte Laur�val, hogy a zseb�ben l�v� alm�t szeretn� megkaparintani a mindig �hes �s rettent�en moh� csuuzma. Laura odaadta az uzsonn�j�t az �llatnak, aki �vatosan kikapta a gy�m�lcs�t a kez�b�l, �s cs�mcsogva kezdett neki.

- Valami baj van, vagy egy mancsomork �llta utadat? – k�rdezte Alarik, mik�zben levette Sz�lviharr�l a nyerget, �s Laura t�sk�j�t.

Laur�nak kikerekedett a szeme. El�sz�r is fogalma sem volt arr�l, hogy mi az a mancsomork. M�sodszor csod�lkozott, hogy ennyire l�tsz�dik aggodalma az arc�n. V�g�l nem k�rdezett r�, mi is az a fura nev� valami, amir�l az apr�d besz�lt, mert nem akarta, hogy Lukas ut�n m�s is oktat�besz�det tartson. Ink�bb ki�nt�tte b�nat�t �s k�ts�geit a fi�nak.

Az t�relmesen hallgatta. K�zben mondatr�l mondatra sz�llt el az � j�kedve is.

Laura ugyanis elmes�lte az �lomutaz�s�n t�rt�nt esem�nyeket. Mes�lt Reimar von Ravensteinr�l, akit csak Kegyetlen Lovagk�nt emlegettek. Elmondta a menek�l�s�ket, �s a tal�lkoz�st Syrinnel, a gyan�san gonosz n�vel, �s hogy mir�l besz�lt Reimarral.

- H�t igen. – cs�v�lta d�h�sen a fej�t Alarik. – Syrinnek megvannak a maga mocskos kis tr�kkjei! Magam is majdnem �ldozat�ul estem, amikor h�rpia alakj�ban megt�madott a K�nk�-mocs�rban. Egyed�l Silvannak k�sz�nhetem az �letemet.

- Sz�val m�g mindig �l? R�ad�sul kedv�re cser�lgetheti az alakjait? – sz�rnyedt el Laura.

- De m�g hogy! J�rtas a fekete m�gi�ban, r�ad�sul Aventerr�n tal�n nincs is, aki jobban �rtene ehhez a m�gia�ghoz.

- �s a hal�lmerevs�g? Azt is csak Aventerr�n lehet alkalmazni?

Alarik elgondolkodott. Nem tudott t�l sok mindent err�l a fajta k�nz�sm�dr�l, m�gis elegend� v�lasszal tudott szolg�lni a k�v�ncsi Laur�nak.

- Ha az eml�keim nem csalnak, akkor a hal�lmerevs�get valamif�le elix�rrel v�ltj�k ki…

Laura a szav�ba v�gott:

- �s ha Syrin idehozta a F�ldre, biztos haszn�lta is! – ki�ltott fel.

- Nem, ez biztos nem t�rt�nt meg. – a sz�ke fi� mosolyogva cs�v�lta meg a fej�t. – Ezt az�rt tudom, mert a hal�lmerevs�get egyed�l a fhurhurok alkalmazhatj�k. M�g Syrin sem k�pes r�, b�rmily nagy er�vel rendelkezik is.

- Fhurhurok? – Laura arc�ra mintha ezernyi k�rd�jel �lt volna ki.

- A fhurhurok eg�sz Aventerra leggonoszabb feketem�gusai. Csak �k id�zhetik el� a hal�lmerevs�get, �s csak �k oldhatj�k fel!

- Teh�t van ellenszer! Ez csod�latos! – lelkes�lt fel Laura.

- Na igen, de ez m�g nem ad okot az �r�mre. – mondta s�t�ten Alarik. – A f�zet nagyon er�s var�zslattal k�sz�l, m�gis csak egy holdt�lt�ig elegend�. Ezut�n meg kell �j�tani, vagy a merevs�g felolvad. Ugyan is h�t hold eltelt�vel… - itt elhallgatott, mert maga is megrettent mondanival�ja s�ly�t�l. - …H�t hold eltelt�vel a merevs�g v�gleges �s visszaford�thatatlann� v�lik. Hi�ba van ellenszer, mit sem �r! Az �ldozatot m�r nem lehet megmenteni!

Laura sz�rnyen els�padt. Az �sszes v�r kiment a fej�b�l. Egy sz�t sem tudott kiny�gni.

Alarik nem is kezdem�nyezett besz�lget�st, had dolgozza f�l a l�ny a hallottakat. El�g megr�z� lehet el�sz�r hallani egy ilyen sz�rny�s�gr�l.

Laura egy ideig m�g �lt egyhelyben, majd fel�llt �s a lovaknak sz�n�t pakol� Alarikhoz fordult.

- �s veled mi t�rt�nt a napokban? – k�rdezte �rdekl�dve.

- Sokat dolgozom itt, az ist�ll�ban. Sok munka van, amit Dietrich gazda el�szeretettel ruh�z r�m. – mondta kiss� f�radt hangon.

Gondolkodott elmondja-e Laur�nak a megismerked�s�t a szomsz�dos tany�n �l� Nial�val, de nem akarta, hogy kitud�djon, leleplezt�k a titk�t. Egy�ltal�n nem arr�l volt sz�, hogy nem b�zott volna a l�nyban, de min�l kevesebben tudnak a dologr�l, ann�l kisebb volt az es�lye, hogy kitud�djon.

V�g�l csak �vatosan k�rdezett r�:

- Ismersz errefel� egy Niala nev� l�nyt?

Laura t�prengett egy kicsit, majd mintha l�mp�st gy�jtottak volna a fej�ben, egyb�l v�laszolt.

- Igen, ha j�l eml�kszem a szomsz�dos tany�n lakik. De mi�rt k�rdezed?

- K�t napja j�rt itt, �s besz�lt Nikodemussal. Gondoltam h�t, lehet, te is ismered.

- Igen. De k�l�n�s h�rek keringtek r�la, �s mindenkivel megszak�totta a kapcsolatot.

- Mif�le h�rek? – hagyta abba Alarik a lap�tol�st.

Cs�mcsi felrep�lt a v�ll�ra, �s izgatottan s�polni kezdett.

- �n azt hallottam, hogy nagyon beteg. Valami visszaford�thatatlan k�rt diagnosztiz�ltak n�la. – mondta sajn�lattal Laura.

- Mit csin�ltak?

Laura r�j�tt, hogy Alariknak fogalma sincs a modern orvostudom�nyr�l, azt meg m�g �gyse tudhatta mi az a diagnosztiz�l�s. Egy kicsit elmosolyodott, hogy v�gre valamit � tud jobban.

Arra gondolt, hogy b�rcsak egyszer Lukasszal szemben lenne ilyen f�l�nye. De nem mondott semmit, ink�bb elmagyar�zta az apr�dnak, amit tudott.

- Nos valamif�le betegs�ge van, ami gy�gy�thatatlan. Az ap�m, miel�tt elhurcolt�k volna Aventerr�ra, ismerte az � apj�t, �s megtudott n�h�ny dolgot.

Alarik n�m�n hallgatta a besz�mol�t, �s k�zben vill�mk�nt cik�ztak fej�ben a gondolatok.

- Ha j�l tudom, az orvosok azt mondt�k akkor, hogy 16 �vn�l nem nagyon fog t�bbet �lni. B�r azt nem tudom, mi baja van.

- �s most h�ny �ves? – k�rdezte izgatottan Alarik.

- Ha j�l tudom, nemsok�ra bet�lti a tizenn�gyet. N�h�ny h�t m�lva.

- Akkor m�g van legal�bb k�t �ve h�tra. – vonta le az apr�d keser�en a k�vetkeztet�st.

- Igen. De el�fordul, hogy az orvosok t�vednek! – mondta rem�nykedve Laura.

R�gen el�g j�l ismerte a l�nyt, mivel a sz�leik gyakran tal�lkoztak. De az ut�bbi k�t �vben nem nagyon l�tt�k egym�st.

- De mi�rt �rdekel t�ged annyira? – k�rdezte gyanakodva Laura.

- H�t…Csak…

De nem fejezte be, mert Laura a szav�ba v�gott.

- Te j� �g, m�r ennyi az id�! �n meg meg�g�rtem Percynek, hogy ma m�g elmegyek egy kicsit edzeni hozz�!

Alarik meglepetten pislogott, de nem b�nta a dolgot. Hisz nem tudott volna mit v�laszolni Laura k�rd�s�re. A l�ny felkapta a h�tizs�kj�t, �s elrobogott.

- Ne haragudj, Alarik! Majd m�g besz�lget�nk, de m�g szerencse, hogy r�n�ztem az �r�mra! – kiab�lt vissza majd elt�nt a kapu m�g�tt.

Alarik intett, de mihelyst Laura elt�nt a h�z m�g�tt, felnyergelte Lott�t.

Sebesen kilovagolt az ist�ll�b�l, �s a szomsz�dos tanya fel� vette az ir�nyt.

Fej�ben k�dk�nt kavarogtak a gondolatok. Niala beteg… Nem sz�lt r�la… Nem b�zna benne?… M�gsem hinn� el, amit mondott mag�r�l?...

Lotte sz�lsebesen v�gtatott. Cs�mcsinak a karmaival kellett kapaszkodni Alarik pul�ver�be, hogy le ne essen a fi� h�t�r�l. �gy hull�mzott a leveg�ben, mit szeles id�ben egy z�szl�. Panaszos s�pol�s�t elnyelte a mellett�k ter�l� erd�.