-Még egyszer mondom: csak a te érdekedben nem mondtuk el neked azt, amit most hallani fogsz.

-Nem érdekel! Csak mondjátok már! Úgy érzem jogom van tudni azt, hogy honnan származok.

-Én mondom el neki. – jelentette ki Erich. – Én vagyok az apja. Magunkra hagynál? – fordult Marius felé. A férfi döbbenten nézett Erichre, majd lassan megfordult.

-Várj! – állt fel Chris. – Maradj itt! Nekem nincs titkom Marius előtt. – mondta apja szemébe nézve.

-Hát jó. Ahogy gondolod.

Újabb hallgatás kezdődött, majd Chris türelmetlenül szólt:

-Kezdje már valaki!

-Jó, várj egy pillanatot. Szóval…mielőtt te megszülettél volna én több, mint egy évet töltöttem Aventerrán. Senki sem tudott erről az útról, Mariust kivéve. Bejártam szinte az egész bolygót. Az utazásom elején eljutottam a Karuuni felföldre, ahol a király vendégszeretetét élveztem. Nagyon jól összebarátkoztam a királynővel, mert a király nagyon sokszor távol volt hazulról. Aztán lassan ez a barátság szerelemmé változott. Végül elmentem a palotából, folytattam a felfedező utamat. Néhány hónappal később egy levelet kaptam a királynőtől, amiben leírta, hogy terhes és valószínűleg nem a férjétől. Innentől kezdve minden a feje tetejére állt. Nem számítottam rá, hogy apa leszek. A születésed előtt egy héttel visszatértem Tirlosba, a Karuuni felföld királyságának központjába. Édesanyád nagyon aggódott érted, két okból is. A király végig úgy gondolta, hogy te az ő gyereke vagy. De Eileent - az édesanyádat – megfenyegették. Kapott egy levelet, amelyben az állt, hogy elmondják a királynak, hogy te nem az ő gyereke vagy, ha az udvarban maradsz. Ezért Eileen megkért, hogy helyezzelek biztonságba. Csak Mariusban bízhattam, ezért megkértem, hogy hozzon el téged a Földre. A tavaszi napforduló előtt egy nappal születtél meg. Ez mindenkinek tökéletes volt, mivel én eltudtalak vinni a kapuhoz és át tudtalak hozni a Földre. A gond az volt, hogy a Sötétek már vártak ránk. Téged biztonságba tudtunk helyezni, de nekem el kellett menekülnöm. Marius megígérte, hogy vigyáz rád, amíg vissza nem jövök. Folyamatosan leveleztünk, így fél évvel a születésed után vissza tudtam jönni Ravensteinbe érted. Nem sokáig volt nyugtunk, mert újabb fenyegető jeleket kaptunk. Én egy kis időre visszamentem Aventerrára. Akkor tudtam meg, hogy a királynak azt mondták, hogy a kisbaba meghalt. Szerencsére senkinek sem tűnt fel, hogy én pont azon az estén tűntem el. Eileen megkért, hogy néha vigyelek el neki, hogy láthasson. Én megígértem neki, de nem tudtam teljesítni az ígéretet. Nem volt alkalom, hogy átvigyelek Aventerrára. A Sötétek minden próbálkozásomat megakadályozták. Egy idő után feladtam. Közben többször el kellett bujdosnom az ellenségek elől.

Erich elhallgatott. Itt volt a történet vége.

-A többit már tudod. Ezek után azt kérem tőled, hogy a következő napfordulókor gyere el velem Aventerrára.

-Erich! Nem mehet el. Ezt már elmagyaráztam neked. Veszélyes lenne.

-De joga van látni az anyját. – fordult Marius felé Erich. – És az anyjának is joga van látni őt. Eileen nem fogja engedni, hogy megöljék Christ!

-Ne most veszekedjetek ezen! Hadd döntsem el én, hogy mit akarok! Apa! – fordult Erich felé. – El kell ismerned, hogy nem voltál a legjobb apa az elmúlt években. Anyámat nem is ismerem, honnan tudjam, hogy fogadna.

-Édesanyád nagyon szeret és aggódik érted.

-Hogy szeret, ha nem is ismer? Apa, nem hagyhatok mindent csak úgy itt! Itt vannak a barátaim, és…iskolába járok!

És nem hagyhatom itt Haldort sem!

-Ezt mind megértem, de kell egy esélyt adnod édesanyádnak és nekem is. Minden helyrehozunk és boldog család lehetünk.

-Sosem leszünk boldog család…

-Erich! Értsd már meg, hogy Aventerrán nem fogják elfogadni, ha feleségül veszed Eileent! Sosem fognak királyukként szeretni.

-Nem akarok király lenni! – fordult mérgesen a férfi Marius felé. – Csak a szerelmemet akarom!

-Kérlek, adjál nekem gondolkodási időt. Sok mindent kell feladnom a kérésed miatt.

-Van még időd. Ha eljössz, akkor találkozunk a kapunál. Én ott fogok rád várni. Vigyázz magadra! – lépett oda hozzá és megölelte a lányát. – Nekem most mennem kell.

Erich egyszerűen köddé vált. Chris néhány pillanatig még nézte azt a helyet, ahol apja eltűnt, majd Mariusra pillantott.

-Neked kell döntened. – szólt a férfi.

Chrisnek nem kellettek szavak, hogy tudja, mit gondol Marius. A férfi nem akarta, hogy elmenjen.

Félt engem. Mégis…az anyám…most végre láthatom az anyámat…

Nem szólt semmit, csak kiment a szobából.