Laura és a titokzatos lovag - A szörnyű hír
Nymphi 2007.07.03. 09:32
Hmhm...semmi új, néha egy-egy kis vicc, de annyira nem fontos fejezet. Jó olvasgatást!
Raneket a megérzései vezették. Amilyen gyorsan csak tudott, vágtatott a Gördülő Kövek Tengere felé. Nem volt biztos abban, hogy ott találja Salinát, mégis úgy érezte itt kell elkezdeni a keresést. Fél napot vesztegelt a parton, mivel éppen az orra előtt futott ki a hajó, ami a fővárosba indult. Végül is sikerült eljutnia a városba. Ranek egyszerre lepődött és döbbent meg. Az utcákon fekete köpenyes alakok járőröztek. A fiúnak nem kellett kétszer megnéznie őket, rögtön tudta, hogy ezek a rettegett Borboron katonái.
Mit keresnek ezek itt? – tette fel a kérdést magában Ranek. Rögtön szerelmére gondolt. – Remélem Salinának nincs semmi baja.
Most már biztos volt benne, hogy itt találja a lányt, mivel Irodan elbeszéléséből tudta, hogy a Fekete Harcosok rabolták el Salinát.
Körbenézett és egy hatalmas várat pillantott meg a város felett.
-A királyi palota! – kiáltott fel a fiú, amire persze többen ránéztek. Ranek nem foglalkozott velük, folytatta útját a vár felé.
Ott kell lennie Salinának... - morogta magának. - Ha ott nincs, akkor... - Ranek gondolni sem akart arra, hogy mi lesz akkor ha nem találja itt a lányt.
A fiú nagy lélegzetet vett és elindult a kapu felé. Az egyik fekete köpenyes lándzsájával állította meg.
-Állj, mit akarsz itt, kölyök?
-Salina hercegnőhöz jöttem és üzenetet hozok neki.
-Milyen üzenetet?
-Azt hiszem, a személyes üzenetek nem tartoznak rád.
A katona Ranek torkának szegezte a lándzsáját.
-Ne pimaszkodj velem kölyök! Az a dolgom, hogy ne engedjek be jött-menteket a palotába.
-Én nem jött-ment vagyok, hanem a Karuuni királyság követe! - húzta ki magát a lovon ülve Ranek.
A két férfi csak nevetett, de ez elég volt Raneknek. Kihasználta a pillanatot, és beugratott a lovával az udvarba. A katonák döbbenten fordultak meg, és az egyik elkiáltotta magát:
-Fogjátok meg! - és rámutatott a fiúra. Raneknek nem volt semmi esélye, egyszerre tíz katona ugrott fel. Mindegyik fegyvert tartott a kezében és azt Ranekre szegezte.
-Szállj le a lóról! - szólt az egyik, közben pedig egy másik is felkiáltott.
-Én ismerem ezt a kölyköt! Ő volt a foglyunk, aki kiszabadult.
Ranek szorult helyzetbe került. A katonák várták a megfelelő pillanatot, hogy leszúrják Raneket, de fiú megszólalt:
-Vigyetek az uratokhoz!
A férfiak összenéztek. Most kihez vigyék? Borboronhoz vagy Javel királyhoz? A kérdés hamar megoldódott, mert az udvaron megjelent a Sötét Fejedelem.
-Mi ez a csődület itt? - szólt mély hangján.
-Egy fiú beszökött a várba! - szólt az egyik fekete köpenyes.
Raneken végigfutott a hideg Borboron láttára, de hamar összeszedte magát.
-Nem beszöktem - szólt, miközben megpróbált kiszabadulni az erős karok közül, amik tartották. - hanem követként érkeztem. Üzenetet hoztam Salina hercegnőnek!
-Mi az üzenet? - kérdezte Borboron.
-Személyes.
-El szeretnéd mondani a hercegnőnek ezt az üzenetet? - kérdezte fenyegetően a Fejedelem. Mivel Ranek nem válaszolt, ezért Borboron folytatta:
-Akkor jobb lesz, ha elmondod nekem.
Ranek gyorsan végiggondolta a helyzetet.
Jobb lesz, ha elmondom neki.
-Salina hercenő apja a halálán van.
Borboron tűzvörös szeme felvillant. Majd intett egyet, mire a katonák elengedték a fiút.
-Mehetsz!
Ranek el sem hitte, hogy ennyivel megúszta a dolgot. Rögtön besietett a várba, megkérdezte egy szolgálótól, hogy hol van Salina szobája. Ranek gyorsan lépkedett fel a lépcsőkön és hangosan bekopogott az ajtón.
-Szabad! - hallatszott Salina hangja. Ranek boldogsággal a szívében lépett be. A hercegnő megfordult, és mikor meglátta a fiút, odarohant hozzá.
-Ranek! Úgy hiányoztál! - gyorsan megcsókolta a fiút. - Mit keresel te itt? Hogy kerülsz ide? Honnan tudtad, hogy itt vagyok? - a lányból csak ömlöttek a kérdések.
-Várj egy kicsit! - ölelte meg Ranek Salinát. - Vegyél levegőt közben! - mosolygott kedvesen.
-Szóval mit kersel te itt? - kérdezte újra vidáman.
-Követként jöttem. Irodan küldött, hogy keresselek meg és mondjam meg... - Ranek jókedve elpárolgott. Salina is rögtön komollyá vált.
-Mi a baj, Ranek? - nézett rá szerelmére.
-Az apád...
-Mi van apámmal? - sápadt el a lány.
Ranek nagy levegőt vett és beszámolt az elmúlt hetek eseményeiről, amiről Salinának fogalma sem volt.
-Szóval apám meg fog halni?
-Még semmi sem biztos. Morwena elment hozzá. Ő remélhetőleg tud segíteni. De neked mindenképpen haza kell menned. Otthon kell lenned, ha...netán...
-Igen, igazad van. - körülnézett a szobában. - Azonnal indulnunk kell. Ugye elkísérsz?
-Viccelsz? Ezért vagyok itt! - mondta teljesen komolyan a fiú.
|