Laura és a titokzatos lovag - Az évnyitó buli
Nymphi 2007.07.03. 21:32
Na itt az egyik kedvenc részem. Mekkora öröm volt megírni ezt a fejezetet, el sem tudjátok képzelni! Remélem jól fogtok szórakozni rajta. Ja igen! És az én költői tehetségem is kb olyan szinten van, mint Chris-szé! Szóval ne várjatok semmi jót! ;)
Az évnyitó buli minden várakozást felülmúlt. Szinte az egész iskola jelen volt, a koncertek nagyon jó hangulatban teltek. Philipp örömtől mámorosan ölelte meg Laurát, mikor lejött a színpadról. Ezt természetesen az egész osztály látta, így már senkinek sem volt kérdéses, hogy milyen is a kapcsolat kettejük között. Többen gratuláltak nekik, néhányan viszont irigykedve nézték a boldog párt.
Chris egész idő alatt a háttérben volt, nem kellett nagy feltűnést. Többször az ajtó felé pillantott, mintha várt volna valakit. Hirtelen pattant fel a székről, amelyen ült és indult el az ajtó felé. Senki sem figyelt rá, így nem volt feltűnő, amikor Haldor karjaiba vetette magát, mikor a fiú megjelent az ajtóban. Nem szólt semmit, viszont szemeiből potyogtak a könnyek. Haldor látta, hogy valami komoly baj van, ezért egy félreeső helyre vezette a lányt, leültette egy székre, majd ő is leült szembe Chrisszel.
-Mi a baj? - nézett rá barátnőjére.
Chris csak megrázta a fejét, ezzel jelezve, hogy itt és most nem szeretne erről beszélni. Lassan összeszedte magát, majd egy erőltetett mosollyal felnézett a fiúra.
-Hiányoztál! - szólt és megcsókolta a fiút. Haldor meglepetten pillantott körbe.
-Azt hittem titokban akarod tartani...
-Erre most szükségem volt. Gyere - fogta meg a fiú kezét. - menjünk ki az udvarra.
Kézenfogva ballagtak ki a kapun. Az udvar is tele volt kisebb-nagyobb diákcsoportokkal. Néhány helyről nevetés hangzott fel.
-A szokásos helyre? - nézett rá a fiú Chrisre.
-Ne! Most csak sétáljunk. Ne haragudj az előbbiért.
-Ezért nem kell bocsánatot kérned. Rossz napod volt, látszik rajtad.
-Az nem kifejezés. Az elmúlt napokban alig aludtam valamit.
Haldor nem szólt semmit csak átölelte a lányt.
-Jééé! - hallatszott egy hang. - Itt van osztályunk új tanulója. Gyere Chris! Igyál meg velünk egy köszöntőt! - Chris hátrfordult és látta, hogy osztálya nagy része áll mögötte. Végigfutotta az embereket, de nem látta közöttük Eliast sem és más régi barátokat sem. Chris ránézett Haldorra, akin a tanácstalanság mutatkozott.
-Hát jó! - döntött végül Chris. Egy srác - akinek a nevét nem tudta - a kezébe nyomott egy poharat, amit senki sem tudott, hogy honnan szerzett. A pohárba valami ismeretlen italt öntött, aminek alkohol szaga volt.
-Mi ez? - kérdezte a lány óvatosan.
-Ital. - válaszolta fiú egyszerűen. Érezhetően benne is volt már ebből az úgynevezett "italból". -Igyad meg. Jobban fogod magad érezni!
Chris nagyon remélte, hogy jobban fogja magát érezni tőle. Gyorsan megitta a löttyöt, majd elmosolyodott.
-Ez nem is rossz. Kérek még! - nyújtotta oda a poharat a fiú elé.
-Chris! Szerintem ennyi elég lesz. - szólt aggódva Haldor.
-Nem Haldor! Én ma jobban akarom érezni magam.
-Jól van. Ahogy gondolod, de nem fogom végignézni, ahogy részegre iszod magad. - szólt és ott hagyta Christ az új "barátaival". Haldor visszament az ebédlőbe, ahol a bulinak a normális része zajlott. Megkereste Laurát, aki meglepődve fogadta unokatestvérét. Haldor elmondta neki, hogy Chris hívta el a buliba, ami állítólag nagyon jónak ígérkezik. Ezt enyhe gúnnyal mondta, és közben a barátnőjére gondolt, aki éppen akkor itta a negyedik pohár italát.
Nagy zaj hallatszott az előcsarnokból. A legtöbben nem is figyeltek rá, de Haldor bajt érezve kisietett az előtérbe. Első pillantásra meglátta Christ, aki már alig állt a lábán, és néha-néha összefüggéstelen szavakat kiáltott. Sajnos ezek a szavak az idő múlásával érthetővé váltak. Egyre többen jöttek ki az előcsarnokba, hogy megnézzék, hogy mi történt.
Chris felmászott az egyik kőoroszlánram és ott kiábált:
-Miért ilyen rohadt szar az élet? - elhallgatott egy kicsit, majd egy teljesen más témában folytatta, ami nem csak neki, hanem Haldornak is ciki volt. Sajnos éppen ebben a pillanatban lépett ki az ebédlőből Laura is, így hallotta, amit Chris mondott - inkább énekelt:
Haldor szeretlek!
Te vagy a szerelmem!
Gyere ide hozzám,
várlak téged!
A fiú arca vörösre változott. Szerencsére volt annyi esze, hogy ezek után rögtön odalépett a lányhoz. Vele egyszerre lépett ki a tömegből - akik az egészet végighallgatták - Laura és Elias is. Hárman, közös erővel, leszedték Christ az oroszlánról és a tömeg hangos éljenzése és nevetése közepette felvitték a szobájába. Lefektették a lányt, aki erősen ellenkezett, de végül sikerült ágyba dugni. Laura számonkérően nézett Haldorra, miután Elias kiment a szobából:
-Igaz ez?
-Mi? - játszotta az ártatlant Haldor.
-Ne játszd meg a hülyét Haldor! - figyelmeztette Laura a fiút. - Tudni akarom az igazat.
Haldor úgy döntött, nincs ok a hazudozásra. Laura most vagy nagyon mérges lesz, vagy örülni fog. Haldor tudta, hogy másnap Chris nem lenne képes elviselni, hogy Laura kiabáljon vele, ezért elmondott mindent - ami lányra tartozik.
-Igen. Járunk.
-Micsoda? - képedt el Laura. - Mi az, hogy jártok?
-Laura! Ne kiabálj! Felébreszted Christ. Inkább menjünk ki.
-Nem megyek ki! Miért nem mondtátok el, hogy ti jártok? Egyáltalán hogyan?
Haldor sóhajtott egyet.
-Ezért nem mondtuk el, Laura! Mert akkor is így kikeltél volna magadból. Kérlek, most ne veszekedjünk ezen.
-Jó, majd holnap megbeszéljük. - vágta rá Laura és hátat fordított a fiúnak. Haldor nem szólt semmit, leült Chris ágya mellé. Hirtelen kinyílt az ajtó, és Marius lépett be rajta. Végigfutott a szobán, rögtön látta, hogy valami nem stimmel Laura és Haldor között, de őt most nem ez érdekelte.
-Hogy van? - nézett Chrisre.
-Részegen. - morogta Laura.
-Azt tudom, hogy részeg...gyorsan terjednek a hírek. Látom már alszik, akkor nem is zavarok tovább. - már épp lépett volna ki, mikor Haldor megszólította:
-Marius! - a férfi hátranézett. - Aludhatok ma itt?
-Persze. De...?
-Ne kérdezz semmit. Holnap mindent megbeszélünk és elmondunk. - nézet rá Chrisre.
|