Alarik hanyatt fek�dt a sz�napadl�son. A tet�n besz�r�d� f�nyben j�tszadoz� porszemekben gy�ny�rk�d�tt.

Gondolatai eg�sz h�ten csak Nial�n j�rtak. �s a gy�gym�don. Tudta, hogy vesz�lyes v�llalkoz�sba kezd, de �g�retet tett. R�ad�sul szereti Nial�t.

Gyorsan teltek a napok �s a napfordul� egyre k�zeledett. Munka m�r nem volt sok a tany�n, de Dietrich gazda mindig figyelt, hogy ne menjen sehova a biztos rejtekb�l.

Ez�rt el�g neh�z volt tal�lkoznia a l�nnyal. De minden id�t, amit csak lehetett egy�tt t�lt�ttek.

Alarik mindig kilovagolt a mez�re, azzal az �r�ggyel, hogy r�f�r Lott�ra �s Sz�lviharra egy kis mozg�s, hisz Laura nem l�togatott el a tany�ra. �g�rete ellen�re.

Persze ezeken a kiruccan�sokon, mindig tal�lkoztak Nial�val. A l�ny egyre jobban f�lt t�le, hogy nem l�tja m�r t�bb� az apr�dot, ha visszamegy a haz�j�ba, Aventerr�ra. Alarik hi�ba nyugtatta minden alkalommal, hogy h� lesz �g�ret�hez, a l�ny csak tal�lt valami okot, ami meghi�s�thatn� a fi� terv�t.

- De mi van, ha ezen t�l jobban odafigyelnek r�d? – k�rdezte egyszer. – Hisz te mondtad, hogy most is csak titokban sz�kt�l �t azon a kapun, vagy min.

- Ez �gy igaz. Sem Paravain lovag, sem Elysion nem tudhatj�k, hogy itt vagyok. Bizony�ra m�r r�g halottnak hisznek.

- De hisz akkor, ha visszat�rsz, megb�ntetnek majd, �s akkor nem tudsz visszaj�nni sem!

- Ne gondolj a rosszra Niala! Higgy a F�ny erej�ben �s minden rendben lesz! – nyugtatta a fi�, �s megcs�kolt�k egym�st.

Alarik hangokat hallott a lovak boksza fel�l. Fel�lt, �s fesz�lten figyelt. Tudta, nem mehet el megn�zni, mi okozza, mert megl�tj�k, �s leleplezik.

Most mit�v� legyek?

�vatosan kikukucsk�lt a sz�nakazal m�g�l. A kil�t�s nem volt �pp a legjobb, de arra elegend� volt, hogy megl�ssa azt, amit�l f�ldbegy�kerezett a l�ba.

Laura �llt a lova mellett… �s Nial�val besz�lgetett!!!

- Igen, hallottam r�la, hogy elk�lt�zt�l a v�rosb�l.

J�l van! – gondolta Alarik. – Semmi velem kapcsolatos dologr�l nem besz�lnek!

- Ap�m szerint j�t tesz nekem a friss leveg�. Aprop�, a te ap�ddal mi van? M�r r�g l�ttam. Sajn�lom, hogy megszakadt a kapcsolat a sz�leink k�z�tt! – �rdekl�d�tt Niala.

- �n is sajn�lom. Fogalmam sincs, mi�rt vitatkoztak akkor, de az�ta �n sem hallottam besz�lni �ket. Azt�n az ap�m elt�nt, �s nem tudjuk, hol lehet. – mondta Laura.

Nem akarta bevallani bar�tn�j�nek, hogy igen is tudja, hogy hol van az apja. M�r ki�ltotta is volna, hogy az apj�t a gonosz s�t�tek – t�bbek k�z�tt Pinky �s Quintus doktor – seg�ts�g�vel hurcolt�k Aventerra f�ldj�re, egyenesen a S�t�t Er�d leghidegebb, �s legs�t�tebb cell�j�ba.

De nem tehette. Nial�nak fogalma sincs a ravenstein-i �rz�k �s S�t�tek k�z�tti harcr�l, ahogy a testv�rbolyg�r�l sincs.

- Elt�nt? – hitetlenkedett Niala. – Nagyon sajn�lom!

- �n csak azon b�nk�dom, hogy nem b�k�lt ki az ap�ddal!

- H�t igen, de �r�l�k, hogy legal�bb mi megtartottuk a bar�ts�gunkat.

- �n is! N�ha elj�hetn�l a sulihoz! Sz�vesen l�tn�nk!

- K�sz�n�m, m�g megfontolom az aj�nlatot!

Laura levette a h�tizs�kj�t, �s kivett bel�le egy szatyrot.

- Ne haragudj, de rengeteg h�zit kaptunk matekb�l, �s mennem kell! Ezt odaadn�d Nikodemusnak, ha megj�n?

- Persze! – vette �t a csomagot Niala.

- Akkor, szia! �s rem�lem, hamarosan m�g l�tjuk egym�st!

�t�lelt�k egym�st, majd Laura elment.

Mikor el�rkezettnek l�tta az id�t, Alarik el�b�jt. Lem�szott a l�tr�n, �s odasietett Nial�hoz.

�t�lelt�k egym�st, �s megcs�kolta a l�nyt.

Azt�n beb�jtak az egyik bokszba, �s le�ltek a f�ldre. Niala a fi� v�ll�ra hajtotta a fej�t.

- Sajn�lom, ami Laur�val t�rt�nt! – kezdte Niala.

- Mit? Hogy az apj�t Aventerr�ra hurcolt�k?

- Hogyan? Elhurcolt�k? De mi�rt?

- Laura a tizenh�rmas jegy�ben sz�letett, ez�rt k�l�nleges k�pess�gei vannak. – kezdte Alarik. – De csak az apja avathatja be ezekbe a titkokba, ez�rt m�g a 13. sz�let�snapja el�tt elrabolt�k �t. De Laura m�gis megtudta valahogy a nagy titkot, �s most � is a F�ldi �rz�k k�z� tartozik.

Alarik elmes�lte, hogy Borboron elfogta Laura apj�t, hogy ezzel sakkban tartsa a l�nyt. Besz�lt az �rz�kr�l �s a S�t�tekr�l is. Az �r�k harcr�l itt az Embercsillagon, mely egybefon�dik Aventerra sors�val is.

- De ha Laura tudja, hol van az apja, akkor mi�rt nem szabad�tja ki?

- Ez nem ilyen egyszer�. – oktatta az apr�d. – A m�gikus kapu csak n�gyszer ny�lik ki egy �vben. Csakis ilyenkor l�phet �t a kiv�lasztott Aventerra f�ldj�re. �s csakis a k�vetkez� napfordul�n t�rhet vissza. Vagy m�g ugyanazon a napon, a hajnali napsug�r �rkez�se el�tt!

- De egy nap nem el�g Laur�nak. – �rtette meg Niala.

- Pontosan! �s emellett m�g k�l�nb�z� feladatai is vannak. R�ad�sul a S�t�t Er�d�t nagyon szigor�an �rzik! �lve m�g sosem t�rt vissza onnan senki, aki a F�nyt k�pviseli. J�magam is pr�b�lkoztam egyszer bejutni, de majdnem odavesztem! – Alarik megborzongott. – Soha t�bb� nem v�gyom vissza oda!

- �rtem!

Egy darabig hallgattak. Niala hallottakon t�prengett. Alarik pedig az ellenszeren t�rte a fej�t.

A hallgat�snak v�g�l Cs�mcsi vetett v�get, aki nagy cs�rg�s k�zepette bem�szott egy zacsk�ba. A feh�r zacsk� r�tekeredett a csuuzm�ra, aki k�ts�gbeesetten siptozott. V�g�l Niala mentette meg a bajbajutott �llatot, lev�ve r�la a nejlont.

- Ezt Laura hozta. – k�z�lte a l�ny, mikor Cs�mcsi ijedts�g�b�l mag�hoz t�rve k�v�ncsian szagl�szta a leveg�t. – Oda kell adnom Dietrich gazd�nak.

- De hisz ez a ruh�m! – mosolygott Alarik, mikor felismerte zek�j�t. – Odaadtam Laur�nak. Ha j�l tudom �lomutaz�sra k�sz�lt. Ezek szerint siker�lt neki.

- �lomutaz�s? – Niala arc�n ism�t k�rd�jelek jelentek meg.

- Ez is az �rz�k k�l�nleges k�pess�gei k�z� tartoznak… - kezdte Alarik, de neszt hallottak odakintr�l.

- Ez a gazda lesz! – esett k�ts�gbe Niala.

Gyors felpattantak.

- Most menj! Nem tal�lhatnak egy�tt minket!

Niala �t�lelte a fi�t, majd fut�snak eredt a h�ts� ajt� fel�. Alarik gyorsan felszaladt a sz�napadl�sra. Hallotta, amint csap�dik a h�ts� ajt�, �s ugyanabban a pillanatban ny�lik a f�ajt�.

A gazda haza�rt, �s vacsor�zni h�vta az apr�dot.

El�rkezett a napfordul� hajnala. Alarik felvehette v�gre a megszokott ruh�j�t. M�r d�lel�tt megetette Sz�lvihart, �s izgatottan v�rta a hazat�r�st, �s a k�ldet�st, amit kit�z�tt maga el�. Meg kellett tal�lnia a gy�gym�dot Niala sz�m�ra.

A d�lut�ni �r�kban azt�n felnyergelte a feh�r kanc�t. De v�g�l �gy d�nt�tt, hogy gyalog indul �tnak a szomsz�dos tany�ra, h�tha Laur�nak sz�ks�ge lesz h�tas�ra.

Dietrich gazda elengedte a fi�t, hisz csak s�t�lni indult.

Mikor az erd�ben tal�lkozott Nial�val egyb�l egym�s karjaiba borultak.

- Niala! Ma el kell mennem, vissza az otthonomba!

- �gy f�ltem, hogy elj�n ez a nap! Nem hagyhatsz itt. K�ts�gek k�z�tt!

- Visszaj�v�k, �g�rem!

- �s addig? – k�rdezte a k�nnyeivel k�szk�dve a l�ny.

- K�rlek, b�zz bennem! – mosolygott Alarik. – Laura �s az �ccse, r�juk mindig sz�m�thatsz!

- De ha nem j�rsz sikerrel?

- Hidd el, visszat�rek! �s elhozom neked a gy�gym�dot! Ak�r az �letem �r�n is!

- K�rlek, ne mond ezt! – szipogott Niala.

- Ne agg�dj! – simogatta gy�ng�den Alarik a l�nyt. – A legk�zelebbi napfordul�n visszat�rek, �s elhozom neked az �let Elix�rj�t!

De ahogy ezt kimondta, egyb�l olyan t�volinak t�nt a c�l. Eddig csak gondolataiban �lt a terv, hogy elmegy �s bej�rja Aventerr�t a legend�s Elix�r ut�n, de most hogy elj�tt a nap, �s gyakorlatba kell �ltetnie egy kiss� megijedt. Persze ezt nem mutatta ny�ltan.

Megcs�kolta Nial�t, �s elb�cs�ztak.

- V�rj r�m, �s ne add fel a rem�nyt! B�zz a F�ny erej�ben! – mondta Alarik.

- L�gy nagyon �vatos, �s �n �r�kk� v�rni foglak! – �lelte �t az apr�dot Niala.

- Szeretlek! - b�cs�zott Alarik.

- �n is t�ged! - intett Niala.

Elv�ltak egym�st�l, �s Alarik visszaindult a tany�ra. Ott elk�sz�nt Dietrich gazd�t�l, megk�sz�nte a gondoskod�st, �s a t�r�d�st. Majd Cs�mcsival a v�ll�n elindult a Kapu fel�.

A nap m�r majdnem felkelt. N�h�ny �ra �s v�ge a napnak. �s Laura m�g sehol sem volt.

Alarik a Banya t� partj�n �lt �s v�rt. Egy kicsit agg�dott, hogy nemsok�ra bez�r�dik a kapu, �s nem t�rhet vissza haz�j�ba, amikor patadobog�sra lett figyelmes.

Laura v�gtatott fel� Sz�lvihar h�t�n. Alarik megfogta a l�ny kiny�jtott kez�t, �s fellend�lt a l�ra. Cs�mcsi izgatottan s�polt, mikor �tugrott�k a tavat.

Laura h�trafordult a lovon:

- K�szen �llsz?

Alarik Nial�ra gondolt �s elsz�ntan v�laszolt:

- Igen, Laura, felk�sz�ltem!

Azzal belev�gtattak a f�nyoszlopba.