Alarik egy barlangban ült. A barlang falán a közeli tűz árnyékai játszottak. Morwena a tűz mellett ült, és próbált kapcsolatot teremteni a tudós gőzökkel.

Az apród gondolataiba mélyedt. Nagy nehezen sikerült rábeszélnie a gyógyító asszonyt, hogy elkísérhesse őt az Orákulum-barlangba.

Miután visszatért Aventerrára kis híján mindenki elveszett, de Laura még idejében átlátta Syrin gonosz tervét, és végül a Fény Őrzőjének adta át a Megvilágosodás Kelyhét. Ezek után Laura visszatért az Embercsillagra, Alarik pedig szembesült a szörnyű ténnyel, hogy a húga, Alienor nyomtalanul eltűnt.

Vagyis nem egészen nyomtalanul, mert Nyílszárny látta őt egy levátor légtutaján a Sötét Erőd felé lebegni, de nem értette, Alienor miért adta magát önként Borboron kezébe rabszolgának.

Felelősnek érezte magát a húga eltűnéséért, hisz ha nem lépett volna át a Mágikus Kapun, akkor Alienor nem aggódott volna érte.

Viszont az érzéseinek is két oldala volt. Ha nem lépett volna az Embercsillagra, akkor nem találkozott volna Nialával sem. És Nialára gondolva eszébe jutott az Élet Elixírje.

Amikor bezárult a Kapu, a többiekkel visszatért a Grál-várba. Ott aztán megkapta a magáét, amiért engedély nélkül szökött meg, ráadásul a Testvérbolygóra.

Aztán, amikor Paravain befejezte a szidást, és okítást ráparancsolt összes lovagjára, hogy a fél szemüket mindig tartsák az apródján. És Alariknak ez hiányzott a legkevésbé.

Végül egy ebédnél csak vette a bátorságot, és megkérdezte Morwenát, hogy ő mit tud az Elixírről.

- Ez a folyadék nagyon értékes nekünk. Persze sok-sok évszázaddal ezelőtt elrejtették, és azóta senki nem találta meg.

- De létezik? – kérdezte ártatlanul Alarik, mintha nem is izgatná a dolog.

- Persze, hogy létezik! Többek között ezért is rejtették el! De erről a röpkeszárnyúak igazán sokat tudnak!

- Röpkeszárnyúak?

- Bizony! És szerencsénkre ők mind a Fény szolgálatában állnak! De miért érdekel ez téged annyira?

- Nem, én csak… - nem tudta mit feleljen. Nem akarta elárulni titkát a gyógyító asszonynak. – Végül is, a kíváncsiskodás az ifjúság előjoga!

- Na te csak ne szemtelenkedj, te! – korholta tréfásan Morwena a fiút.

Ezek után Alarik nem is feszegette tovább a témát. Nem akart hazudni az urának, de az igazságot sem akarta bevallani. Inkább csendesen meglapult a háttérben.

De közben gyötörte a tudat, hogy az idő egyre fogy, és ő csak ül és tétlenkedik.

Végül eljött egy remek alkalom, hogy cselekedjen. Az eredeti célja az volt, hogy a húga felől megtudjon valamit, de reménykedett benne, hogy az Élet Elixírjéről is megtud valami újat.

Ezért kísérte el Morwenát a Setétgerinchez.

Most is ott ült a barlang szélén, és igyekezett nem figyelni Morwena gyötrelmeire. Amikor a gőzök kapcsolatba léptek a gyógyító asszonnyal, a nő fájdalmasan nyöszögött.

Alarik hiába tette le az esküt, hogy semmi esetre sem zavarhatja meg a Tudós Gőzökkel kommunikáló Morwenát, nem tudta tovább hallgatni annak kiabálását, és nem bírta nézni sem, ahogy teste görcsösen ráng.

Odaszaladt hát az asszonyhoz és segíteni próbált rajta. Óvatosan rángatta a vállát.

- Morwena? Kérlek, mi történt veled?

A nő nem válaszolt.

- Morwena! – szólongatta hangosabban.

Az asszony kezdett magához térni. A görcsök a tagjaiban enyhülni kezdtek, és nagy nehezen feltápászkodott.

- Morwena? – az apród nagyokat nyelt. – Mi baj? Mi van veled?

Morwena a távolba meredt, majd kis idő múlva válaszolt.

- Olyan szörnyű… - suttogta. – A lányt halálos veszedelem fenyegeti…

Alariknak mintha kést döftek volna a szívébe.

- Mi… mi történt? Mond már! Mi van Alienorral? Vagy Nia… - még épp időben kapott észbe.

- Alienorral? Nem… én a Földi lányról beszélek!

Alariknak elállt a lélegzete. Hát mégis Nialáról beszéltek a gőzök.

- Arról a lányról… a Kehely hordozójáról.

- Ja, Lauráról beszélsz? Az Embercsillagon élő lányról?

Alarik torka elszorult.

- Igen, igen! Róla! – Morwena felélénkült. – Ha jól értelmeztem a Tudós Gőzök beszédét, akkor Laura életveszélyben van!

Alarik nem felelt. Szörnyen érezte magát. Lerogyott a földre. Forgott vele a világ.

Hogyan találjam meg az Élet Elixírjét, ha előbb Alienoron kell segítenem? Ráadásul most még Laura is veszélyben van! Nagy veszélyben!

Minden szín kiment az arcából.

- Alarik, minden rendben? – kérdezte Morwena. – Olyan sápadt vagy!

- Minden rendben. – suttogta a fiú. – Csak ezek a kénes gőzök…

Persze legbelül tudta, hogy semmi sincs rendben. Minden a feje tetejére állt, és fogalma sem volt mitévő legyen.

- Gyere, menjünk! Értesítenünk kell Elysiont! – szólt hirtelen Morwena, majd felsegítette az apródot.

Együtt visszaindultak a Grál-várba.