Amikor Irodan �s Erich bel�pett a tan�csterembe, minden szem r�juk szegez�d�tt �s minden tan�csnok egyszerre �llt fel. Irodan meglepetten torpant meg az ajt�ban. Majd Fertah, a f�tan�csnok intett neki, �s a hossz� asztal t�ls� v�g�re mutatott.

-A kir�ly helye!

Irodan lassan elindult a termen �t. Zavarta a sok k�v�ncsi tekintet. Izgatottan l�pett oda a sz�khez �s �lt volna le, de szeme megakadt az ajt�ban �ll� Erichen.

-Ne haragudj! – n�zett r� bocs�natk�r�en. A termen morg�s futott v�gig. Egy kir�ly soha nem k�r bocs�natot. A zajra Irodan elpirult, de gyorsan t�ltett zavar�n.

-Mindenkinek bemutatom a leg�jabb tan�csnokot: Erich Andreast, az Embercsillagr�l. � az els�, akit �n nevezek ki.

A kijelent�s mindenkit meglepett. Irodan a tan�csterembe vezet� �ton egy sz�lt sem sz�lt Erichhez. A f�rfi azt hitte, hogy a fi� mindent megtudott a titokr�l, �s most ez�rt akarja felel�ss�gre vonni. �gy megnyugodott, mikor meghallotta Irodan szavait.

A tan�csban viszont nagy felh�borod�st keltett, hogy egy Embercsillagr�l sz�rmaz� idegen beker�lhetett a legf�bb tan�csba. M�gis a kir�ly k�v�nta �gy, ez�rt senki sem mert ellene felsz�lalni. Mindenki �gy gondolta, jobb lesz, ha majd n�gyszemk�zt vet ellent a kir�ly �haj�nak.

Miut�n elhaltak a suttog�sok �s morg�sok, �s Erich is helyet foglalt az asztaln�l, Fertah �r fel�llt.

-Az�rt vagyunk ma itt, hogy a kir�lys�g legfontosabb tennival�it megbesz�lj�k. �gy gondolom, az elk�vetkez� napok teend�i a temet�s �s a koron�z�s.

Mindenki helyesl�en b�logatott.

-Ezut�n, javaslom, �jra �lj�nk �ssze, �s akkor megbesz�lhetj�k a t�bbi kev�sb� fontos �gyr�l. �gy �rzem, fontos, hogy felv�zoljam a legs�rget�bb probl�m�kat �j kir�lyunk el�tt.

Irodan kih�zta mag�t �s figyelmesen n�zett a f�tan�csnokra.

-Probl�m�k? Azt hittem…

-Mivel apja k�r�se ellen�re nem vett r�szt a gy�l�seken, - kezdte �lesen. A t�bbiek meglep�dtek. – ez�rt nem is lehet tiszt�ban a kir�lys�g gondjaival.

Irodan nem tudott erre semmit sem mondani. Fertahnak teljesen igaza volt. Rover kir�ly t�bbsz�r k�rte fi�t, hogy vegyen r�szt a tan�csokon, a fi� m�gis megtagadta ezt. Helyette ink�bb v�vott Ranekkel �s a fi� apj�val, vagy �ppen kilovagolt a k�zeli mez�kre Salin�val. Esz�be sem jutott, hogy a kir�ly hamarosan meghalhat. Azt�n esz�be jutott Ranek. Ranek? Nem l�tta, mi�ta Salina megj�tt. Mi�rt nem kereste meg �t

-Uram! –hallotta valahonnan t�volr�l.

-Bocs�nat… - morogta halkan. – Folytassa, k�rem!

-Teh�t, mint mondtam az elm�lt h�napok szinte v�gig es� n�lk�l teltek…�gy nagy sz�razs�g s�jtja a birodalom eg�sz ter�let�t.

-Sz�razs�g? – lep�d�tt meg Irodan. Igaz, hogy r�gen nem esett az es�, de a foly�k �s a patakok…

-Igen uram! De nem ez a legf�bb gondunk.

-Van m�g enn�l is rosszabb? Az emberek �hezni fognak…�s mindj�rt itt a t�l.

-Uram, ezt a probl�m�t meg tudjuk oldani. B�r igaz, hogy dr�g�bb lesz az �tel, mint a megszokott, de megoldjuk…

-Rem�lem…�s mi a m�sik gond?

-A hadsereg. T�l sokan haltak meg az elm�lt harcokban. A l�tsz�m �s a harci kedv megcsappant…f�leg �gy hogy meghalt a kir�ly �s az egyik legr�gebbi tiszt.

-Micsoda? Pant mester meghalt? Hogyan?

-Ez most nem fontos.

-De nagyon is fontos! � volt a tan�t�mesterem! �s a legjobb bar�tom apja! Igenis �rdekel hogy halt meg!

-Uram, ennek most nincs itt az ideje…

-Ha �gy gondolja, akkor azt hiszem �n most elmegyek. Valahogy jobban �rdekel az embereim sorsa, mint az orsz�g gazdas�ga. – felpattant a sz�kr�l, amin eddig �lt �s kisietett a teremb�l. A tan�csnokok tan�cstalanul n�ztek ut�na.

Irodan felsietett a tr�nterembe, h�tha m�g ott tal�lja Salin�t, vagy az anyj�t, de nem j�rt sok sikerrel. A fi� felrohant Salina szob�j�hoz, ki akarta nyitni az ajt�t, de az z�rva volt.

-Salina! Irodan vagyok. K�rlek, engedj be. Szeretn�k veled besz�lni.

Halk kattan�s jelezte, hogy a z�r kinyit�dott, Irodan lenyomta a kilincset �s bel�pett a szob�ba. Salina ott �llt az ajt�ban. Irodannek el�g volt csak egy pillant�st vetnie r�. Egyb�l l�tta, hogy valami nincs rendben.

-Mi a baj? – l�pett a l�ny el�.

-Ranek…

-Ranek? Mi t�rt�nt vele? Hol van most?

Salina gyorsan elmondta mi t�rt�nt a G�rd�l� K�vek Tenger�n. Irodan arc�n egyre jobban megjelentek az agg�d�s jelei.

-Sz�val most m�r Javel kir�lys�ga is Borboron uralma alatt van?

Salina csak b�lintott.

-M�r csak ez hi�nyzott. – megfogta a l�ny kez�t, �s b�tor�t�an megszor�totta. – Nyugodj meg! Nem lesz semmi baja sem Raneknek. El foglak k�s�rni…

-Nem! – v�gta r� hirtelen a l�ny. – Nem hagyhatod itt az orsz�godat! Most m�r te vagy a kir�ly! Irodan! Nem hagyhatod itt a n�pedet! �k sz�m�tanak r�d!

-Ranek is sz�m�t r�m!

-Ranek most r�m sz�m�t! Ha nem megyek vissza, Raneknek lesz baja. Ezt nem hagyhatom. Viszont ha te is j�ssz, akkor lehet, hogy neked is bajod lesz. Ezt megint nem engedem. Hidd el, most az lesz a legjobb, ha egyed�l megyek vissza.

-Csak akkor, ha meg�g�red, hogy nagyon vigy�zol magadra…

-Persze, hogy meg�g�rem. – �lelte meg b�tyj�t Salina. – Tudom, hogy ragyog� kir�ly leszel…

-K�sz�n�m…de nem vagyok tiszt�ban az uralkod�s szab�lyaival. �n nem vagyok erre k�sz. – mondta ki legf�ltettebb aggodalm�t.

-Dehogynem. Any�nk mindig seg�teni fog. �s keress megb�zhat� embereket. Eml�kszel? – mosolyodott el. – Keress bar�tokat! K�ss sz�vets�geket! �gy lehetsz j� uralkod�. Ap�nk mindig ezt mondta. Tudta, hogy egy napon mindketten…

Elhallgatott. Salina r�j�tt, hogy � m�r sohasem lesz a G�rd�l� K�vek Tenger�nek kir�lyn�je. Ott m�g nagyon sok�ig Borboron fog uralkodni.

-Mindent megteszek, hogy seg�tsek neked. De el�bb itthon kell elrendeznem mindent. Sok a gond…de te bizony�ra tudod ezt. Te nem v�vt�l akkor, amikor ap�nk �pp a kir�lys�g probl�m�ir�l besz�lt.

-A tan�cs…mit mondtak neked? Ne t�r�dj azzal a sok �reggel…Irodan! Most tied az uralkod�s joga. Ezek az emberek mind a hatalmat akarj�k…azt hiszik tudnak ir�ny�tani t�ged. Keress megb�zhat� embereket!

-Te kellen�l nekem. Mindig j� tan�csokat adsz. – mosolygott Irodan, majd fel�llt �s egy puszit nyomott a h�ga homlok�ra. – Most pedig, ak�r illik egy kir�lyhoz, ak�r nem, elmegyek egyet lovagolni. Elk�s�rsz?

-Igen. – b�lintott Salina.