Marius �gy �rezte mag�t apja dolgoz�szob�j�ban, mint gyerekkor�ban. Ugyan�gy �llt az asztal el�tt r�gen is. Kezeit h�tul �sszekulcsolva, a f�ldet b�nb�n�n n�zve. Csak azt nem tudta, hogy most mi�rt van itt? Milyen hib�t k�vethetett el tegnap?

Kiny�lt a szoba ajtaja �s apja l�pett be az ajt�n. Marius odafordult �s lelkiekben felk�sz�lt a hosszantart� pr�dik�ci�ra. De csal�dnia kellett, apja nem kezdett el vele m�rgesen besz�lni, ink�bb nagyon is j�kedv�nek t�nt.

-�gy l�ttam, tegnap nagyon j�l elbesz�lgett�l Ella Brandenburggal.

-Igen. R�gen tal�lkoztunk. Elbesz�lgett�nk az elm�lt �vekr�l…

-Nagyon kedves l�ny.

-Igen. – b�lintott Marius, b�r nem teljesen �rtett egyet apj�val. – Mi�rt szerett�l volna besz�lni velem?

-K�rlek, �lj le. – mutatott egy sz�kre az asztal el�tt.

-Jobb, ha �llok…

-�lj le! – sz�lt imm�r emeltebb hangon. – Ugyanolyan engedetlen vagy, mint gyerekkorodban.

Marius �rezte, hogy nem kellene tov�bb fokozni apja d�h�t, ez�rt sz�t fogadott �s le�lt a sz�kre.

-Mennyire ismered te a l�nyodat?

Marius elk�pedt.

-Tess�k?

-J�l �rtetted. – b�lintott J�rgen. – Mennyire ismered a l�nyodat?

-Eddig a pillanatig azt hittem, hogy j�l…de ha m�r �gy kezded. – bizonytalanodott el Marius. Mit tudhat apja Laur�r�l, amit � nem? – Mi�rt k�rded? – k�rdezte, de f�lt a v�laszt�l.

-Szerintem nem is sejted, hogy milyen gondolatok j�rnak a l�nyod fej�ben.

-Apa! – sz�lt a kellet�n�l hangosabban Marius. – K�rlek besz�lj �rthet�en, vagy kimegyek.

-J�l van. – mondta az �reg. – A l�nyodnak van egy bar�tja.

-A l�nyomnak sok bar�tja van. – mondta h�v�sen Marius, de tudta, hogy ez a bar�t nem olyan bar�t.

-Ne viccel�dj. Laura szerelmes. �s ha j�l l�tom, akkor nagyon szerelmes.

-Nincs abban semmi rossz. – v�gott vissza apj�nak.

-Nagyon j�l tudod, mennyire rossz, ha egy l�ny ennyi id�sen elj�r ismeretlen helyekre egy fi�val.

Marius nem sz�lt semmit. Tudta, hogy ez a legrosszabb m�dja az apja elleni „harcnak”, m�gis – tal�n most az egyszer �lete sor�n – egyet�rtett apj�val.

-�gy gondolom – folytatta. – hogy jobb lenne, ha most egy ideig nem tal�lkozn�nak. Ez�rt szeretn�m, ha Laur�t �tiratn�d a k�zeli faluban lev� iskol�ba, aminek az igazgat�ja Frau Brandenburg.

Marius egyik megd�bben�s�b�l esett a m�sikba. Esz�be se jutott volna Laur�t ki�ratni Ravensteinb�l, m�gis az �tletben l�tott n�mi fant�zi�t.

-Nem kell azt hinned, hogy Laura egyed�l lesz az ismeretlen iskol�ban. Haldor is oda fog j�rni a kar�csonyi sz�net ut�n.

Marius halkan sz�lalt meg, hangj�ban hallatszott a bizonytalans�g.

-Ebben Laur�nak kell d�ntenie.

-Nem kell tudnia r�la, hogy emiatt a Philipp miatt akarod �t�ratni.

-�n? Nem �n akarom…

-�n �gy l�tom tetszik az �tlet.

-Tetszik, persze…de m�gis. �n mindig meghagytam a gyerekeimnek a v�laszt�s jog�t. �s most is meg fogom hagyni.

-Ahogy gondolod…p�r percen bel�l itt lesz Laura �s Haldor.

A k�vetkez� „n�h�ny percet” sz�tlanul t�lt�tt�k, majd kiny�lt az ajt� �s bel�pett a k�t gyerek. Laura meglepetten n�zett az apj�ra. Nem is tudta elgondolni mit kereshet ott. Azt�n esz�be jutott a tegnapi besz�lget�s. Apja gondterheltnek �s kiss� idegesnek t�nt. Laura Haldorra pillanott.

-Lehet, hogy m�gis el�rult minket? – k�rdezte szem�vel a fi�t�l. Haldor csak megr�zta a fej�t.

-�r�l�k, hogy itt vagytok. Rem�lem j�l aludtatok. – v�laszra nem v�rva tov�bb folytatta a nagypapa. – Az�rt h�vtalak ide titeket, hogy elmondjam, mit tal�ltunk ki Mariusszal egy�tt.

Marius az apj�ra kapta a tekintet�t, Laura Mariusra, Haldor pedig nem tudta eld�nteni kit n�zzen.

-�gy d�nt�tt�nk, hogy Laura is csatlakozik Haldorhoz �s janu�rt�l az itteni iskol�ba fog j�rni.

Laura elvesztette �nuralm�t.

-Micsoda? – a k�rd�s nem a nagyapa fel�, ink�bb Marius fel� ir�nyult. A f�rfi eg�szen megdermedt, nem tudott sem mozdulni, sem megsz�lalni.

Sz�val ez�rt h�vta ide �ket az apja? Azt akarta, hogy Laura itt maradjon, �s �k ketten �sszevesszenek? De mi�rt j� ez neki? Azt hiszi, hogy �, Marius megtagadja azt, hogy ez a f�rfi l�thassa az unok�it? De mi�rt csak Laur�t? Mi van Lukasszal?

Laura k�zben az apja el� l�pett.

-Mi�rt akarod ezt? – k�rdezte k�nnyes szemmel. A l�ny egy pillanat alatt �tgondolta mit veszthet, ha most ott hagyja Ravensteint. Az �rz�ket, a bar�tokat �s nem utols� sorban Philippet.

Marius m�g mindig apja bejelent�s�nek hat�sa alatt volt, �gy nem tudott idej�ben v�laszolni a k�rd�sre. Helyette J�rgen sz�lt a l�nyhoz.

-Ap�dnak nem tetszik, hogy azzal a fi�val j�rsz.

Laura nem sz�lt semmit, csak kirohant a szob�b�l. Haldor m�rgesen n�zett Mariusra, majd ut�na futott.

-Mi�rt csin�ltad ezt? – k�rdezte Marius az apj�t�l, mikor visszaj�tt a hangja.

-Azt tettem, amit neked m�r meg kellett volna tenned. Nem engedem, hogy Laura is olyann� v�ljon, mint amilyen te volt�l. Nem engedem, hogy � is elrontsa az �let�t egy ostoba fiatalkori szerelemmel.

Marius nem v�laszolt az apj�nak csak kisietett a szob�b�l. Felment a gyerekek szob�ihoz. A folyos�n ott �llt a k�t fi� egy csukott ajt� el�tt.

-Mi t�rt�nt? – k�rdezte m�rgesen Lukas, mikor apja el� l�pett.

-F�lre�rt�s. – majd oda�llt a csukott ajt� el�. – K�rlek Laura, hadd magyar�zzam el.

Halk kattan�s hallatszott �s kiny�lt az ajt�.