A teremben fülledt meleg volt. Az ablak ugyan nyitva volt, de ez semmit sem használt a forróság ellen.

Minden diák feszülten figyelt, és csendben fohászkodott, hisz… matek óra volt.

Felelés!

Pinky Taxus idegtépő lasúsággal lapozta a 8.b naplóját.

Már a K-nál tartott.

Laura hallotta, hogy mellette barátnője nagy levegőt vesz, és keresztbe teszi az ujjait.

Halkan odaszólt neki:

- Nyugi, Kaja! Nem téged fog szólítani! Rám pikkel!

Pinky felnézett, de közben tovább lapozott.

Majd rábökött a névre és gonoszul Laurára vigyorgott.

A lány már készült felállni, mikor meghallotta a felelő nevét…

- Philipp Boddin!

Az osztályon halk moraj futott végig. Csak három ember nem könnyebbült meg a teremben.

Az egyik Mr. Cool volt, természetesen. Mégis kiballagott a táblához, kezében a füzetével.

A másik Laura volt, aki bátorító mosolya mögött – amit a fiú felé küldött – határtalan undort érzett tanára iránt.

És a harmadik Pinky volt. Jól látszó kárörvendő vigyorral nyugtázta Laura dühét.

Philipp elkezdte írni a házi feladatát.

Remek, ebbe nem tud belekötni, mert jól csinálja! – gondolta Laura.

Már a fél példával végzett, mikor Pinky megszólalt.

- Ez mind szép, de én nem kértem, hogy írd fel a házi feladatot a táblára! – mondta mézes-mázosan.

Laurában forrt a harag.

Hát így akarnak bántani azok a gonosz Sötétek! Rájöttek, hogy tetszik nekem Philipp, és most őt szivatják!

- Én inkább egy egyszerűbb egyenlet levezetését kérném tőled. - Folytatta Taxus, majd lediktált egy feladatot, amit mindennek lehetett mondani csak épp egyszerűnek nem.

Philipp az osztálynak háttal mereven a táblát nézte.

A feladathoz hozzá sem tudott kezdeni.

Pinky ezt jól tudta. Ha nem ül ki a tanácstalanság a fiú arcára, akkor is könnyen kiolvassa a gondolataiból, hogy nem tudja megcsinálni a feladatot.

Az egész osztály némán ült a teremben. Mindenki a táblát nézte. Volt, aki meg tudta volna oldani a példát.

Taxus még várt néhány percet, de hiába. Philipp még mindig ugyanott állt, krétával a kezében, az osztálynak háttal, tanácstalanul.

Laurának átfutott a fején, hogy megpróbál súgni, de már egyszer próbálkozott matek órán, és a tanárnő egyből tudta mit akar, pedig épp csak eljátszott a gondolattal, hogy segít az osztálytársának.

Így rájött, hogy most akármit is fog gondolni Pinky végig az ő agyára kapcsolódik majd rá, és csak arra vár, hogy lefülelje.

Taxus becsukta a naplót. Az osztály összerezzent. Végül megszólalt:

- Nosz, tudna valaki szegíteni Mr. Boddinnak?

Többen segíthettek volna, de nem voltak árulók, így inkább nem nyújtották a kezüket. Max Bűzpuki már épp emelte volna a kezét, amikor Laura észbekapott. Megfogott egy jó hegyes ceruzát, és a hátába nyomta, hogy a fiú érezze:

- Még egy moccanás, és beléd döföm! – suttogta gyorsan.

Pynki egyből felfigyelt a zajra.

- Te tudod a válasszt, Max?

Laura kicsit nyomott a ceruzán.

- Ne.. nem. – Motyogta vékony hangon a fiú.

Pinky ránézett a mögötte ülő Laurára, és a lány rögtön tudta, mi jön most.

Ki akarja olvasni a gondolatait…

A szünetben ki kell hegyeznem a ceruzámat. – Gondolta magában, közben végig Pinkyre nézett.

A nő arca kissé megrándult.

Laura koncentrált, hogy a ceruzát tartó keze ne lazuljon, és közben semmi gyanúsra ne gondoljon.

Max kihúzta magát a széken, hogy minél messzebb kerüljön a hegyes ceruzától. Laura kicsit kinyújtotta a kezét, és még mindig a fiú bőrébe nyomta az íróeszközt.

A ceruza nem tartott már olyan szorosan, és Laurának összeráncolódott a szemöldöke.

Pinky diadalmasan mosolygott.

Hegyesebbnek kellene lennie ennek a vacak ceruzának! Na majd ha végre szünet lesz kihegyezem!

Pinky megunta, hogy gyermekded gondolatokat olvasgasson, így visszafordult Philipphez.

Ő közben csak elkezdte a feladatot. Eljutott az egyharmadához, mikor Taxus megszólalt.

- Philipp, megmondanád, hogyan jutottál el erre az eredményre?

A fiú habozott. Már épp válaszolni akart, mikor megszólalt a csengő.

Mindenki értetlenül nézett össze. Az osztályon halk moraj futott végig.

- Hallgasszatok! – emelte fel a hangját Pinky.

- Lehet, Atilla Morduk elnézte az óráját. – Suttogott Franziska.

Mindenki csendben nevetett.

Laura diadalittasan vigyorgott. De Pinky is. Ezért a lánynak arcára fagyott a mosoly.

Vajon miért vigyorog ennyire?

Pinky kinyitotta a naplót, és a felelő nevéhez lapozott. Felemelte a tollát.

Majd meglátod kedvesz Laura Leander, hogy velem nem lehet packázni! – gondolta magában a tanárnő.

- Nosz, ez a feladat eddig jó…

Mr. Cool fellélegzett.

- De szajnosz, nem magadtól oldottad meg a feladatot! – folytatta Taxus. – Mivel Magda szúgott neked, ezért az osztályzat a feleletedre csakisz elégtelen lehet. Ha így folytatod, nem lehetsz 9. osztályos jövőre!

Philipp értetlen képet vágott.

Laura dühöngött magában. Egyrészt, mert az egész ceruzás akciója csak arra volt jó, hogy Magda lebuktassa Philippet, és hogy ő maga bajba sodorja Atilla Mordukot.

Laura ugyanis telekinetikus képességével megszólaltatta az iskola csengőjét.

Végül Pinky becsukta a naplót, feladott egy rakat házi feladatot, majd kiengedte az osztályt.

Mikor kiértek a folyósóra Magda egy hosszú és tartalmas mondatban mindennek elmondta a matektanárnőt. Laura csak magában szitkozódott.

Ránézett Philippre, aki épp az öccsével tárgyalt.

Mire odaértek hozzájuk már befejezték a mondandójukat.

- Akkor majd este. – köszönt el Mr. Cool.

- Ok!

- Sziasztok! Szia Laura!

Laura visszaintett, és feje olyan vörös lett, akár egy paradicsom.

- Mit akart? – faggatta Lukast.

- Hogy segítsek neki matekból. Este fogunk matekozni a szobámban.

- Nem segíthetsz neki Lukas! Az olyan égő, hogyha egy fiatalabb segít a felsőbb évfolyamnak! – korholta a fiút a nővére.

- Égő vagy sem, segítek neki, különben nem látjuk többet! És különben is csak egy éve van köztünk!

- Hogyhogy nem látjuk? – nézett Laura, elhagyva füle mellett Lukas feleselését.

- A szülei nem nagyon díjazzák, a jegyeit, főleg matekból.

- Nem csodálom, Pinky totál rászállt!

- Ja, és Laura hiába próbált meg mindent, nem sikerült neki becsapnia Taxust! – kontárkodott bele a beszélgetésbe Kaja.

- Gondolom a tízperces óra sem Atilla hibája. – gúnyolódott Lukas.

- Fogd be, szuperagy! – sértődött meg Laura.

- Jól van na! De te is tudod, hogy nem használhatod Őrzői képességeidet saját célra, még akkor sem, ha tetszik neked Philipp…

- Nekem nem tetszik Philipp, világos! – kelt ki magából Laura, és olyan fejjel nézett Lukasra, mintha elevenen fel akarná égetni.

De Lukas ekkor már mással volt elfoglalva. A folyosón egy évfolyamtársnője sétált kisebb csapattal. Mosolyogva haladtak el Lauráék mellett.

- Most mennem kell, később még beszélünk! – mondta halk egészen vékony hangon Lukas majd elsietett.

- Várj, még akartam volna mondani, hogy…

De Lukas már befordult a sarkon.

- Ebbe meg mi ütött? – Kérdezte Kaja.