Az idő hideg és nyirkos volt. Ezt Laura rögtön érezte amint a Ravensteini birtokon kiszállt az autóból.Ravenstein vára méltóságteljesen emelkedett a szeme előtt.Már régóta járt a kollégiumba,de mindig lenyűgözte a hatalmas vár borostyánnal benőtt alakja. A csomagjait akarta kivenni,amikor a vár lépcsőjén Percy,a kollégium tornatanára szaladt lefelé.Mikor meglátta Lauráékat feléjük indult.
-Percy,mennyire örülök, hogy látlak!-fogott kezet a tanárral Marius Leander.-De mégis hová sietsz barátom?
-Én iis nagyon örülök Mariiüs!-válaszolta a tornatanár.-Éppen Aureliius 'ázá'oz indultam,mert valamit el akar mondani.
-Értem.Akkor mi nem is zavarunk, inkább bevisszük a csomagokat.-indult el Marius,de Percy utána szólt.
-Várj, Mariiüs!Aurelius tiiteket iis vár.Mármiint Laurát és téged.
-Akkor ne várakoztassuk meg a professzort.-mondta Laura.
Azzal a három Őrző elindult a professzor házához, míg Lukas a csomagjaival a szobája felé vette útját.
A három Őrző lába alatt csikorgott a vizes kavics, amint a professzor házához igyekeztek.
-És tulajdonképpen miért hívott minket Aurelius?-kérdezte kiváncsian Marius.
-Azt mondta valakiit be akar mutatni nekünk.
Laura kiváncsi volt vajon a professzor kit akarhat bemutatni az Őrzőknek.Némán haladtak tovább a házig.
A házban a professzoron kívül csak Miss Mary Morgain, a kollégium francia-angol tanárnője tartózkodott.Laura sejtette ,hogy nem Mary az akit a professzor be akar mutatni nekik.
-Örülök, hogy eljöttetek!-üdvözölte őket a professzor.-Kérlek foglaljatok helyet!
Megvárta amíg mindenki leül és csak azután folytatta.
-Azért hívtalak titeket ide, hogy bemutassak nektek valakit.Nos mielőtt személyesen is bemutatnám szeretnék pár szót mondani az illetőről. A neve Hana Frei és Aventarráról érkezett.
-De miért jött le Aventarráról?-vágott közbe meglepetten Laura.
-azt mondta az apja miatt.Bár nekem úgy tűnt valamit el akar titkolni.Csak azt nem tudom hogy mit.-gondolkodott el Aurelius.-Mindegy. Szóval Hana Aventarráról jött és mostantól ő is az Őrzők közé fog tartozni.
-És Hanának milyen Őrzői képessége van professzor?-kérdezte kiváncsian Mary.
De nem kapta meg a választ, mert kinyílt az ajtó és egy lány lépett be rajta.Hosszú barna haja és zöld szeme volt.Laurával egy idős lehetett.Amint a professzor látta,hogy Hana belépett,nyomban a lányhoz sietett, hogy bemutassa a többi Őrzőnek.
-Szeretném személyesen is bemutatni nektek Hana Freit.
Hana nem szólt semmit, csak némán állt a professzor előtt. Laura mikor ránézett alány arcára úgy tűnt neki mintha már látta volna valahol.
-Nagyon örülök 'ogy megiismer'etlek!-törte meg a csendet Percy.
-Én is nagyon örülök.-szólalt meg alig hallható hangon Hana.
-És neked milyen Őrzői képességed van Hana?-kérdezte barátságosan Laura.
Hana nem válaszoltFürkésző tekintettel nézett Laurára,csak azután felelt.
-Minden amivel az itt jelenlévők rendelkeznek.
-Szóval te is a tizenhármas jegyében születtél akár csak Laura?-kérdezte meglepetten Marius.
-Igen.
Néma csend következet.Semmit nem lehetett hallani,csak a fali óra ketyegését.Végül Aurelius törte meg a csendet.
-Hana megkérhetnélek,hogy mesélj nekünk a családodról pár szót?
Hana a professzor felé fordult.Egy percig úgy tűnt nemet mond,de aztán belekezdett.
-Rendeben.Akkor az elején kezdem.-szólt Hana.-Az édesanyám nem Aventarráról származott.Ő is a tizenhármas jegyében született akár csak én. Egyszer átment Aventarrára ahol is megismerkedett apámmal, aki maga is Őrző volt. A Sötétekkel ezután már együtt vették fel a harcot.Egy évvel a megismerkedésük után megszülettem én. Ezentúl már nem csak a világot kellett védeniük a Sötétektől hanem engem is.A Sötétek tudomást szereztek arról hogy én megszülettem ezért meg akartak ölni.A szüleimnek sikerült ugyan megvédeniük, de még így is veszélyben voltam.Öt évvel azek után eljöttek hogy megöljenek engem egyszer és mindenkor.
De anyám az útjukba állt.-itt Hana nagyot nyelt és mintha könnyek gyülekeztek volna a szemében-A Sötéteknek nem sikerült engem megölniük.De anyámmal végeztek.Apám ezután elbujtatott engem. Anyám holtestét vissazküldte a Földre, hogy ott temessék el.Egészen a mostani évig apámmal voltam. A Sötétek úgy tudták meghaltam. De ebben az évben apámat megtámadták. Azt mondta nem vagyok már Aventarrán biztonságban,ezért jöjjek a Földre.Azt is mondta,hogy ide,Ravensteinbe jöjjek,mer itt lehetek a legnagyobb biztonságban.Azt, hogy ezután apáűm mit tett vagy mi lett vele nem tudom.Amint a Földre értem rögtön megkersetem anyám sírját.Azután pedig ide, Ravensteinbe jöttem ahogy apám kérte.Most pedig itt vagyok.-fejezte be a történetét Hana.
-És ezt miért nem mondtad el nekem már a legelején Hana?-kérdezte a lányt a professzor.
-Azt hiszem akkor még bíztam a professzorban.Hiszen a Sötétek bárhol ott lehetnek.Akár itt Ravensteinben is
-Hát attól tartok nem sokat tévedtél.-szól szomurúan Mary.
-Ezt meg hogy értesem?-kérdezte meglepetten Hana.
-Úgy 'ogy a kollégiium tanárai között iis vannak Sötétek.-válaszolta Percy.
-De hát miért?Miért engedi, professzor, hogy a kollégiumban itt legyenek a Sötétek?
-nagyon sajnálom,Hana.De szükség van tanárokra.Ezért...
-Ezért képes a Sötéteket alkalmazni?!-vágott közbe mérgesen Hana.
A professzor nem válaszolt. Szomorúan lehajtotta a fejét.Laura érezte hogy az előbbi kérdésével Hana megbántotta a professzort.De valahogy Hanának igaza volt.Miért alkalmazza a professzor a Sötéteket a kollégiumban?Ezt még Laura sem tudta megérteni.
A professzor felemelte a fejét és bocsánatkérően Hanára nézett.
-Nagyon sajnálom,hogy nem szóltam rögtön erről.-szólt.
-Semmi baj.-válaszolta békítően Hana.
-Akkor azt hiszem mindent megbeszéltünk.Most Hana menj Laurával,mert mostantól ő lesz az új szobatársad.
-és Kajával mi lesz?-kérdezte meglepetten Laura.
-Kaja másik iskolába ment. A szülei szerint az az iskola sokkal jobb.-válaszolta Mary.
-Értem.De azt nem, hogy miért nem szólt.
Laura szomorú volt, hogy legjobb barátnője nem szólt neki.
-De ugye nem baj, hogy én lettem az új szobatársad?-szakította félbe Laura gondolatmenetét Hana.
-Nem dehogy is!-mosolygott Laura
Hana nevetett,a professzor pedig boldogan látta, hogy találkozásuk óta először nevetni látta Hanát.