Laura és a rejtélyes jóslat - Ötletgazdag békülés
Nymphi 2007.10.19. 20:35
Na a cím elég szar lett, ne erről ítéljétek meg a fejezetet. Hát még mindig csak a nagy felfedezések magvait vetegetem el, de már nem kell sokat várni és kiderülnek fontos dolgok! :)
Laura szobájába lépve ledobta iskolatáskáját a földre és boldogan feküdt végig ágyán. Ez a nap tökéletes volt eddig. Első napját töltötte az új iskolában és nem gondolta volna, hogy ennyire fogja élvezni. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy találkozott régi barátnőjével Kaja Löwensteinnel, aki az év elején hagyta ott Ravensteint. Most újra egy osztályba kerültek, aminek a két lány nagyon örült. Az új osztálytársai is nagyon barátságosak voltak, hamar összeismerkedett mindenkivel. Egyik szünetben Haldor is meglátogatta, hogy lássa, hogyan boldogul unokahúga a sok ismeretlen között. Új tanárai is kedvesek voltak, így az iskolában töltött idő nagyon jól telt.
A rövid nosztalgiázás után Laura felült és szeme az asztalon fekvő könyvre tévedt. Felállt, odament és a kinyitotta a könyvet a hátulján.
Embercsillag, Aventerra
Összekapcsolódva
Jövőjük sorsa
Három gyerek bátorsága
Nyár közepén összecsapnak
Gonosz Nagyúr hatalmával
Aventerra szülötte hazájától messze nőtt fel
Őrzőnek a határozott, büszke lány született
Semlegesnek nevezhetjük a bátor fiút,
Aki bár oda nem való, Aventerrára átjut.
Rajtuk áll a világ jövője
Ha ők elbuknak, ki menthet meg minket?
Hárman mindig segítik egymást.
Hármukat nem győzheti le semmi, csak a halál.
A lány most vette csak észre, hogy a sorok mellett különböző, kézzel írt feljegyzések is vannak.
-Aventerra szülötte hazájától messze nőtt fel. – olvasta fel magának hangosan, majd kicsit közelebb hajolt a könyvhöz, ahol már kezdett elkopni a ceruzával írt szöveg. – CA? Mit jelenthet ez? Őrzőnek a határozott, büszke lány született. – Emellett a sor mellett egy hosszabb szöveg volt, de Laura nem tudta elolvasni, mert már nagyon régi lehetett. Egy szót tudott kiolvasni: Leander. – Nem…ez nem lehet igaz. – Jobban megnézte a szót. – Ez a papa írása. – Laura nem törődött azzal, hogy most éppen haragszik az apjára, megkereste mobilját és felhívta Mariust.
-Halló, Marius Leander. – hallotta a telefon túloldalán apja rég hallott hangját Laura. Hirtelen melegség öntötte el a szívét és nem is tudta elképzelni, hogy bírta ki ennyi ideig a férfi nélkül.
-Szia, papa. Laura vagyok és először szeretnék bocsánatot kérni, amiért olyan undok voltam. – mondta szinte egy levegővel az egészet. Egy pillanatig csend volt a vonal túlsó végén.
-Nem csak te voltál a hibás. – válaszolt Marius. – Nekem is közbe kellett volna szólnom. Annyira sajnálom.
Laura nagyot sóhajtott.
-Azért hívtalak fel, - mondta most már teljesen megnyugodva – mert meg szeretnék kérdezni valamit.
-Kérdezd nyugodtan.
-Olvastad te valaha a Hetek Testvériségét?
-Tessék? – Marius hangján hallatszott a meglepettség. – Honnan jutott ez most az eszedbe?
-Megtaláltam a könyvet itt a nagypapánál. Szóval olvastad vagy nem?
-Nagyon jól tudod, hogy csak az Őrzők egy részének szabad…
-Ez nem válasz a kérdésemre. – vágott bele apja szavába Laura.
-Tudom. De itt és most ez nem a legmegfelelőbb pillanat…
-Ez nagyon fontos lenne.
-Ezt jobb lenne személyesen megbeszélnünk.
-Az most nem megy. Épp ezért hívtalak fel.
Marius nagyot sóhajtott a telefonba.
-Figyelj Laura! – A lány halotta apja hangján, hogy most valami fontosat fog mondani neki. – Olyanra foglak most bíztatni, amivel nem értek egyet, de azt hiszem ideje megtudnod néhány dolgot. Jó lenne, ha erről senki sem tudna…
-Nem fog. – bíztatta Laura a férfit.
-Akkor jó. Azt hiszem jobb lesz, ha mindent a saját szemeddel látsz.
-Úgy érted, hogy…
-Pontosan úgy értem. – szólt gyorsan Marius, mintha nem akarná, hogy Laura kimondja azt amire gondol. A lány fél szavakból is megértette az apját.
-Hova kell mennem?
-16 évvel ezelőtt, augusztus… - Marius elhallgatott.
-Öhm…papa, ez nem elég… - mondta Laura.
-Tudom, próbálok rájönni, hogy mikor lehetett. Valamikor a hónap elején…azt hiszem 2.-án.
-Azt hiszed, vagy tudod?
Marius újra elhallgatott, majd válaszolt a kérdésre:
-Tudom.
Laura felsóhajtott.
-Köszönöm. Ez nagyon fontos nekem…és azt hiszem mindenkinek.
-Még egyszer figyelmeztetlek, hogy nem helyes amit csinálsz. – mondta Marius nagyon komoly hangon. – Vigyázz magadra.
-Vigyázok, de ti is. – mondta Laura, és közben izgalom fogta el. Érezte, hogy valami fog történni, de azt nem tudta jó lesz-e vagy nem. Laura boldogan rakta le a telefont.
Alig fejezte be a beszélgetést apjával, Haldor lépett be a szobába.
-Mi történt? – kérdezte, látva Laura vidámságát.
-Megvan minden szükséges információ ahhoz, hogy kiderítsem az utolsó vers rejtélyét. Viszont van amit te még nem láttál. – Gyorsan elővette a régi könyvet és megmutatta a jegyzeteket a fiúnak. Sajnos ő sem tudott belőle többet kivenni, mint a lány, így Haldor semmi hasznos információval nem tudott szolgálni.
-Ez érdekes. És most mit fogsz csinálni?
-Álomutazok a múltba.
|