Irodan �rtetlen�l t�rdelt Fertah kir�ly el�tt. Egy �r vezette fel a tr�nterembe �s l�kte a kir�lyi tr�n el�. A fi� most arra v�rt, hogy v�gre megsz�laljon fogvatart�ja. Fertah hossz� percekig csak n�zte Irodant, majd halkan megsz�lalt:

-Oldozz�tok el, �s hagyjatok magunkra minket! –utas�totta embereit. Mikor minden katona kiment, Irodan �vatosan fel�llt. R�vid gondolkod�s ut�n �gy d�nt�tt, hogy betartja az aventerrai etikett szab�lyait �s �gy kezdi meg k�v�ncsiskod�s�t.

-Mi�rt engedett el? – k�rdezte a kir�lyt�l.

Fertah egy pillanatra meg�llt.

-Nem tudom, mi�rt kellene v�laszolnom egy fogolynak, aki csak az �n kegyess�gem miatt van itt. De mivel ennyire kegyes vagyok v�laszolok neked. Csakis any�dnak k�sz�nheted azt, hogy te most itt vagy, �s nem l�gsz �ppen a bit�f�n.

Irodan nem v�laszolt, pedig sz�vesen hozz�v�gott volna egy-k�t cs�p�s megjegyz�st az uralkod�hoz.

-Emellett sz�ks�gem van r�d. Azt hiszem, egy bar�todat az orsz�g �rul�j�nak kell kiki�ltanunk…

Irodant r�gt�n megsz�llt�k az aggaszt�bbn�l aggaszt�bb gondolatok. A fi� azonnal legjobb bar�tj�ra, Ranekre gondolt, aki b�rmit megtett volna az�rt, hogy Irodan biztons�gban legyen. Ebben a fi� biztos volt, mivel ford�tott esetben � is �gy tenne. Fertah pedig nagyon j�l tudja ezt, hiszen kis koruk �ta ismeri a fi�kat. Irodan gyorsan �tl�tta a helyzetet. Ha Raneket �rul�nak nevezik, akkor �r� is hal�l v�r. Ha pedig ez megt�rt�nik, akkor senki sem mentheti meg ezt az orsz�got a teljes pusztul�st�l.

Irodant az elm�lked�s�b�l Fertah hangja r�ngatta ki:

-Most pedig velem j�ssz. Mutatnom kell neked valamit.

A fi� kiss� f�lve, m�gis k�v�ncsian k�vette a kir�lyt �s k�zben folyamatosan azon gondolkodott, hogyan ker�lhetett Ranek fogs�gba. K�zben egy m�sik, �r�mteli gondolat is befurakodott a t�bbi rossz k�z�. Ha Ranek itt van, akkor kiszabadult Borboron fogs�g�b�l. Amikor legutolj�ra hallott fel�le, m�g a S�t�t Fejedelem foglya volt. Ezek szerint azt a kalandot meg�szta, de most egy �jabba keveredett. Mikor Fertah a v�rb�rt�n fel� vette az �tj�t, Irodan m�r szinte biztos volt abban, hogy bar�tja cell�ja fel� mennek. A kir�ly hirtelen meg�llt �s diadalmasan pillantott be a f�lhom�lyos lyukba. Irodan el�sz�r senkit sem l�tott, v�g�l �szrevette a f�ld�n fekv�, zih�l� alakot. Fertah intett egyet, majd a legk�zelebbi �r kinyitotta az ajt�t.

-Ismered? – k�rdezte miut�n az �r felr�ntotta a f�ldr�l a szeg�ny p�r�t.

Irodan f�lve pillantott a m�sik fi�ra, akin l�tszott, hogy megk�nozt�k �s megvert�k. Ahogy jobban megn�zte a foglyot megk�nnyebb�lt.

-Soha �letemben nem l�ttam m�g. – � nem Ranek, akarta mondani, de szerencs�re id�ben �szbe kapott �s nem �rulta el bar�tj�t. Az �r ekkor egyszer�en elengedte a fi�t, aki �jra visszaesett a f�ldre �s f�jdalmasan ny�g�tt egyet.

-Mit csin�ltak vele? – n�zett m�rgesen a kir�lyra, miut�n felb�torodott att�l a tudatt�l, hogy bar�tja nincs vesz�lyben.

-Csak megpr�b�ltuk kider�teni hol vannak a t�rsai.

Irodan sz�vesen megk�rdezte volna, hogy sikerrel j�rtak- e, de a kir�ly arca mindent el�rult. �gy t�nt a fi�t nem siker�lt megt�rni. Egy ideig csendben �lltak a f�lhom�lyban, majd a kir�ly megsz�lalt:

-Na gyer�nk! Menj�nk vissza, mondanom kell m�g valamit. – majd h�tulr�l megl�kte a fi�t. Irodan m�g visszan�zett a fi�ra, �s megfogadta, hogy mindent megtesz, hogy jobb legyen neki.

A tr�nterembe �rve �jra elfogta a k�v�ncsis�g Irodant. Vajon mit akarhat m�g mondani neki ez az ember? K�rd�s�re hamar v�laszt kapott:

-Visszakapod a r�gi szob�dat. – kezdte, minden bevezet�s n�lk�l Fertah. – A v�ron bel�l azt csin�lsz, amit akarsz, de azon k�v�l nem mehetsz. Ha megteszed, sajnos keresnem kell valami olyan b�ntet�st, amivel leszoktatlak az �rtelmetlen csatangol�sokr�l. Ha b�rmi kell csak sz�lj. – mondta, majd fak�pn�l hagyta a meglep�d�tt fi�t. Irodan alig gondolhatta v�gig mi is t�rt�nt az elm�lt percekben, egy ajt� m�ris kiny�lt �s �desanyja futott fel� boldogan.

-Tudtam, hogy elenged! �gy �r�l�k, hogy nincs semmi bajod. – Eileen meg�lelte fi�t �s k�zben t�bb puszit is nyomott a boldog fi� arc�ra.

-Neked sincs semmi bajod, ugye? – k�rdezte anyj�t Irodan.

-Nincs. Hogy lenne? Legfeljebb az aggodalomt�l. Nagyon f�ltettelek.

-Hogy vetted r� Fertahot hogy elengedjen engem?

-Nehezen. De eml�keztettem egy �g�ret�re…

-Mire?

Eileen nagy leveg�t vett.

-Nem tudom, tudsz-e a h�zass�gunkr�l…

-Igen tudok.

-H�t �n csak �gy mentem hozz�, hogyha meg�g�ri nekem, hogy elenged. �s � meg�g�rte. Az esk�v� �ta ezzel nyaggatom. �ppen ideje volt, hogy betartsa a fogadalmat. – �sszegezte a t�rt�nteket Eileen.

-�rtem. – sz�lt Irodan. L�tva, hogy anyj�nak k�nos ez a t�ma, �tt�rt egy m�sikra. – Salin�r�l vagy Ranekr�l van valami h�r

-A h�god j�l van, b�r nem �ppen a legfelel�bb helyre siker�lt h�zas�tanunk.

-Nem kellett volna azt er�ltetni… – sz�lt halkan Irodan, aki tudott h�ga �s bar�tja kapcsolat�r�l.

-Most m�r mindegy, nem is ez a l�nyeg. Viszont Ranekr�l semmi h�rt nem hallottam.

-Agg�dom miatta…�gy volt, hogy Salina hazak�ldi. De nem j�tt meg.

-Biztos hallotta mi t�rt�nt, �s m�gsem j�tt haza. El�g nagy Aventerra ahhoz, hogy j� b�v�helyet tal�ljon mag�nak. Biztos nem tudod, hogy ap�d h�veit �ld�zik az orsz�gban �s az orsz�gon k�v�l is.

-Nem err�l t�nyleg nem tudtam. Akkor nagyon rem�lem, hogy siker�l neki elmenek�lnie…vagy legal�bb elb�jnia.

-Nyugodj meg, Ranek �gyes fi�. Nem lesz semmi baja. – mondta Eileen, mik�zben megsimogatta fi�t. – Most menj fel a szob�dba �s egyel�re fogadd meg Fertah tan�cs�t, �s ne pr�b�lj megsz�kni. Hadd higgye csak azt, hogy elfogadtad a sorsodat �s lemondasz a kir�lys�godr�l. De �n mindent megteszek az�rt, hogy �jra kir�ly lehess �s igazi, j� uralkod� v�lj�k bel�led, ahogy ap�d �hajtotta.